A krónikus vesebetegség (KVB) az általánosan elfogadott definíció szerint a vese struktúrájának vagy működésének olyan, több mint 3 hónapja fennálló kóros elváltozása, amely befolyásolja a beteg egészségi állapotát. A vese szerkezeti eltérése elsődlegesen a nefroszklerózis, azaz fokozatos globális hegesedés, melynek szabatos leírását Fahr nyomán már 1925 óta ismerjük. A működést elsődlegesen a glomerularis filtrációs rátával (GFR) jellemezzük, de fontos paraméter a fehérjevizelés mértékének a meghatározása is. Feltétlenül említenünk kell báró Korányi Sándor nevét is, hiszen a világon először ő ismerte fel és írta le a vizeletfagyáspont-csökkenés - azaz a fajsúly - jelentőségét, miszerint ennek csökkenése arányos a vesebetegség súlyosságával. A KVB becsült prevalenciájának aránya világszerte a népesség 12-15%-a, ami az életkor előrehaladtával emelkedik. Magyarországon a KVB-s betegek száma mintegy 1,5 millióra tehető.