Bevezetés: A közvetlen betegellátásban dolgozó mentálhigiénés szakemberek gyakran ki vannak téve tartós stresszhelyzeteknek, ami szorongáshoz, depresszióhoz vagy kiégéshez vezethet. A megelőzés érdekében fontos az öngondoskodás fejlesztése, amelyben kiemelkedő jelentőséggel bír a tudatos jelenlét gyakorlása, s amely elősegíti az adaptív kognitív érzelemszabályozó stratégiák alkalmazását, növeli a pszichés jóllétet, és csökkenti az impulzivitást. Célkitűzés: A tudatos jelenlét alapú kognitív terápia (mindfulness based cognitive therapy, MBCT) vizsgálata mentálhigiénés szakemberek tudatos jelenlét készségeire, érzelemszabályozási stratégiáira, impulzivitásuk és pszichés jóllétük szintjére. Módszer: A vizsgálatban 91 mentálhigiénés szakember vett részt (átlagéletkor: 44,5 év), nyolcalkalmas csoportos, tudatos jelenlét alapú kognitív terápián. Mérőeszközök a csoport előtt és befejezése után: Ötfaktoros Tudatos Jelenlét Kérdőív (FFMQ), Kognitív Érzelemszabályozás Kérdőív (CERQ), Rövidített Barratt Impulzivitás Skála (BIS-R-8), WHO Jóllét Kérdőív (WBI-5). Az adatfeldolgozás SPSS 25-ös statisztikai programmal történt. Eredmények: Az intervenciót követően a tudatos jelenlét szintje szignifikánsan emelkedett, különösen az ítéletmentesség, a tudatos cselekvés és a megfigyelés területén. Szignifikáns javulás mutatkozott az adaptív érzelemszabályozási stratégiákban, különösen a pozitív újraértelmezés és az elfogadás terén. Az impulzivitás önmagában nem csökkent, de szignifikáns negatív együttjárást mutatott a tudatos jelenlét tudatos cselekvés és leírás alskáláival, valamint az MBCT után az FFMQ megfigyelés alskálája szignifikáns pozitív együttjárást mutatott a CERQ adaptív kognitív érzelemszabályozási stratégiákkal, ezen belül kiemelten a perspektívába helyezéssel és a pozitív átértékeléssel. Megbeszélés és következtetés: A tudatos jelenlét alapú kognitív terápiás képzés jelentősen fejlesztette a tudatos jelenlét készségeket és az adaptív érzelemszabályozó stratégiák alkalmazását a mentális egészségügyi szakemberek körében. A résztvevők ítéletmentessége, tudatos jelenléte és megfigyelőképessége, valamint a pozitív fókuszváltás és az elfogadás alkalmazása szignifikánsan javult. Ezek a változások mérsékelték a negatív érzelmi állapotot és a stresszt, valamint növelték a szakmai nehézségekkel való megküzdés hatékonyságát. Az elfogadás fejlődése nyitottabb, ítéletmentesebb hozzáállást eredményezett önmagukhoz és másokhoz, ami tovább erősítette a stresszcsökkentő hatást.  Kulcsszavak: tudatos jelenlét alapú kognitív terápia, érzelemszabályozás, jóllét, impulzivitás, mentális egészségügyi szakemberek