A heterotóp osszifikáció extraszkeletális, periartikuláris mineralizációt, ektópiás csontképződés kialakulását jelenti. Általában traumás gerincvelő- vagy agyi sérülés, stroke után (neurogén heterotóp osszifikáció), hosszan tartó immobilizációt követően alakul ki. A heterotóp osszifikáció korai felismerése igen fontos az ektópiás mineralizáció prevenciója, a korai kezelés elkezdése és a potenciális szövődmények (dekubitusz, ízületi ankylosis, mozgásképtelenség) megelőzése szempontjából. A bemutatott versenykerékpáros 53 éves férfi esetünkben gerincvelősérülést okozó baleseti traumát követő első hónapban észlelt alsó végtagi mélyvénás trombózis gyanúja miatt végzett ultrahangvizsgálat mutatta ki a jobb csípőízület ventrális részét érintő ektópiás mineralizációt. Az ultrahangvizsgálat után 4 héttel végzett hagyományos röntgenfelvételek is pozitívvá váltak, megerősítették a heterotóp osszifikáció kialakulását. Rehabilitációs kezelésére a beszűkült csípőízületi mozgástartomány javult ugyan, állatorvosi munkájához kerekesszékkel visszatért, de a hosszan tartó (közel kétéves) mineralizációs folyamat önellátásában, mozgásában jelentősen korlátozta. Ezért jelenleg sebészi kezelése, az ektópiás csontszövet exstirpációja, illetve a csípőízület arthrolysise történt. A rendelkezésre álló képalkotási módszerek közül a klinikai kép mellett legkorábban az ultrahangvizsgálat és az MR jelzi a heterotóp osszifikáció megjelenését. Mivel MR-vizsgálat nem mindenhol áll rendelkezésre, az érintett ízület körüli izomzat és lágyrész ultrahangvizsgálatának elvégzése javasolt számos előnye miatt. Az ultrahangvizsgálat könnyen kivitelezhető, pontos, biztonságos, költséghatékony, reprodukálható bedside technika, amely differenciáldiagnosztikára, sorozatos összehasonlításokra is lehetőséget nyújt (suppuratio, haematoma, mélyvénás trombózis stb).  Kulcsszavak: heterotóp osszifikáció, közlekedési baleset, gerincvelő-sérülés, korai diagnózis, periartikuláris ultrahangvizsgálat