Az emésztés során a táplálék kisebb részekre, végül molekulákra bomlik, amelyek felszívódnak és a szervezet számára hasznosulnak. A szénhidrátok emésztése a szájban kezdődik a nyálamilázzal, amelyet a gyomorsav inaktivál. A folyamat a hasnyálmirigy-amilázzal folytatódik, amely a keményítőt maltózzá, maltotriózzá és a-limitdextrinekre bontja. A bél epithelsejtjein többféle enzim (pl. dextrináz, maltáz, izomaltáz, szukráz, laktáz) fejezi be a nagyobb szénhidrátok bontását monoszacharidokra. Ezeket a bél epithelsejtjei facilitált diffúzióval (glucose transporter 5, GLUT5 a fruktóz esetén), vagy másodlagos aktív transzporttal, az 1-es típusú Na'-glukóz kotranszportert használva (sodium-glucose cotransporter 1, SGLT1 a glukóz ill. galaktóz esetén) veszik fel, majd a glucose transporter 2-n keresztül (GLUT2) facilitált diffúzióval jutnak ki a portalis vérbe. A fehérjeemésztés a gyomorban a pepszinnel kezdődik, majd a bélben a pancreas enzimjeivel (tripszin, kimotripszin, elasztáz, karboxipeptidáz-A ill. -B) folytatódik. A duodenum enterokináza limitált proteolysissel kihasítja a tripszint a tripszinogénből, amely aktiválja a többi proteolyticus enzimet. A hasnyálmirigy enzimjei a táplálékfehérjéket aminosavakká, tri- és dipeptidekké bontják, amelyeket másodlagos aktív transzport segítségével vesznek fel az enterocyták. Az aminosavak a véráramból a y-glutamil-ciklus segítségével kerülnek felvételre a sejtekbe. A lipidek emésztésében a fő szerepet pancreas lipáza játssza, amely zsírsavakká és 2-monogliceriddé bontja a triglicerideket a bélben. Az epesavak cholecystokinin hatására ürülnek a duodenumba, ahol fontos szerepet játszanak a zsírok emulgeálásában. A hasnyálmirigy eredetű foszfolipáz-A2 és a koleszterínészteráz hidrolizálja a foszfolipideket és a koleszterinésztert. A felszabaduló zsírsavak, monogliceridek, lizolecitin és koleszterin az epesavakkal vegyes micellákat képeznek, amelyek elszállítják a lipideket az enterocytákhoz. Ezekben újra összeállnak a lipidek, majd chylomicronként kerülnek a nyirokkeringésbe, majd a szisztémás keringésbe. A rövid szénláncú zsírsavak közvetlenül a portalis keringésbe szívódnak fel. A táplálék nukleinsavait főképpen a pancreas ribonukleáza dezoxi-ribonukleáza bontja mononukleotidokra, amelyekből foszfatázok és nukleotidázok hatására ribóz vagy dezoxiribóz, foszfát és szabad bázisok keletkeznek. Azonban a táplálék nukleotidjainak csak 5%-a szívódik fel bázisként vagy nukleozidként a portalis keringésbe.  Kulcsszavak: gastrointestinalis enzimek, szénhidrátok, fehérjék, zsírok és nukleinsavak emésztése