A cukorbetegség, elsősorban ateroszklerotikus kardiovaszkuláris következményei révén, fokozza a halálozást, és rontja a morbiditást. Diabéteszekben igen gyakori az ateroszklerotikus rizikófaktorok egyidejű fennállása, illetve fokozott a gyulladásos aktivitás, amelyek így még inkább akcelerált ateroszklerózist okoznak. Mára nyilvánvaló, hogy a glikémiás kontrollon kívül ezen rizikófaktorok hatékony kezelésével, az ateroszklerózis gátlásával lehet csak érdemben javítani a cukorbetegségben szenvedő, egyre nagyobb számú beteg prognózisát. Ebben különösen fontosak azok a szerek, amelyek egyidejűleg képesek a különböző rizikófaktorok és káros mechanizmusok visszaszorítására, így a GLP-1-analógok.