A vizsgálat célja: A 2019. évi Európai lakossági egészségfelmérés (ELEF), Magyarországi adatai alapján a 15 évnél idősebb lakosság 27%-a dohányzik napi rendszerességgel. Az aktív dohányzás mellett a környezeti dohányfüst-expozíciónak szerepe igen jelentős. A környezetre gyakorolt negatív hatások legnagyobb előidézője a dohánynövény termesztése, a dohánytermékek gyártása és szállítása. A cigarettacsikkek és más dohánytermék hulladékok (Tobacco Product Waste TPW) a legelterjedtebb hulladékformák. Globálisan évente 340 és 680 millió kilogramm közötti mennyiségű dohánytermék hulladék kerül be a környezet körforgásába. A kutatás célcsoportja a 18 éves vagy annál idősebb korosztály volt. Anyag és módszer: A kérdőív kitöltése Google internetes hivatkozás megadásával, elektronikus formában történt. A kitöltött kérdőívek száma összesen 214 db (N=214). A felmérés 2021.02.12től 2021.03.12. közötti időszakban zajlott. A statisztikai próbákat Microsoft Excel 2019 program segítségével végeztük, az adatok elemzéséhez leíró statisztikai számítást és kereszttáblás elemzést végeztünk, az összefüggések jellemzésére a Pearson-féle Khi-négyzet értékéhez tartozó szignifikancia szintet p<0,05 esetén fogadtuk el. Eredmények: Eredményeink alapján elmondható, 90,2%-a már hallott a dohányzás környezetre gyakorolt negatív hatásairól, ugyanakkor a harmadlagos dohányfüst ártalomról csupán 29,3%. Említésre méltó, miszerint a válaszadók 16,4%-a rendszeresen-, 71,6 % ritkán, a cigarettacsikket nem a kijelölt hamutartóba dobja, szemben 11,9%-kal, aki a kijelölt helyre helyezi. Következtetés: Eredményeink felhívják a figyelmet a probléma megoldásának szükségességére.  Kulcsszavak: dohányzás, dohányfüst-expozició, dohánytermék hulladék, cigaretta csikkek