A koponyacsont veleszületett, vagy szerzett hiányainak pótlása a védendő szerv kiemelt szerepe és sérülékenysége folytán igen fontos. Az intézetünkben kidolgozott cranioplasztikai eljárással előállítható a defektus pótlására alkalmas alak- és méretpontos 3D modell. A beültetésre kerülő csontcement implantátumot egy szilikon öntőforma segítségével formázzuk, ami anyag- és időigényes, valamint további hibalehetőségeket rejt magában. Azt a célkitűzést fogalmaztuk meg, hogy 3D nyomtatással közvetlenül előállítható öntőformát tudjunk készíteni a PMMA csontpótlás formázásához, amivel a folyamat lerövidülhet és a szilikon öntőforma gyártásával felmerülő hibalehetőségeket csökkenteni tudjuk. Az előzetes tesztek alapján azonban világossá vált, hogy a térhálósodás során a csontcement a legtöbb esetben összetapad az öntőforma anyagával és a továbbiakban már nem távolítható el sérülésmentesen. 8 különböző típusú 3D nyomtatási alapanyagból (MED610, TPU 98A, PLA Antibacterial, ABS, Prusa Flex, TangoPlus, BioMED 50A, Nylon PA12) elkészítettük egy koponyapótlás öntőforma M 1:2 méretarányú modelljeit, amelyekbe csontcementet öntöttünk, majd teszteltük, hogy eltávolítható-e a pótlás a megszilárdulást követően. 6 esetben nem sikerült elválasztani az öntőformát a csontcementtől, ezek a MED610, TPU 98A, PLA Antibacterial, ABS, Prusa Flex, ellenben a TangoPlus és a BioMED 50A esetében sikerült. Az eddigi vizsgálataink alapján, csontcement öntőforma közvetlen nyomtatásáshoz a BioMed 50A és a TangoPlus műgyanták megfelelőnek bizonyulnak.  Kulcsszavak: koponyapótlás, PMMA, 3D nyomtatás, csontcement