A rheumatoid arthritis világszerte jelentős és súlyos népegészségügyi terhet jelent, előfordulása folyamatosan növekszik. Krónikus, autoimmun és autoinflammatoricus mechanizmusokon alapuló gyulladásos sokízületi betegség, amely változatos klinikai megjelenéssel, gyakori szisztémás érintettséggel jár. Progressziója, társbetegségei, valamint az életminőségre gyakorolt kedvezőtlen hatása miatt komoly orvosi és társadalmi kihívást jelent. Az elmúlt évek terápiás fejlődése - beleértve a hagyományos, a biológiai és a célzott szintetikus betegségmódosító gyógyszereket - jelentősen javította a betegek életkilátásait, különösen a magas jövedelmű országokban, ahol valószínűbb a korai diagnózis felállítása és a megfelelő kezeléshez való hozzáférés. A betegség kialakulásában genetikai, környezeti és életmódbeli tényezők egyaránt szerepet játszanak, míg lefolyását nemcsak biológiai, hanem pszichoszociális hatások is jelentősen befolyásolják. Összefoglalónkban röviden bemutatjuk a rheumatoid arthritis kockázati tényezőit, pszichoszociális hatásait, valamint az egészségműveltség és a betegségismeret szerepét a hatékony kezelésben és az életminőség javításában. Az alacsony szocioökonómiai státusz, az alacsony szintű egészségműveltség és a korlátozott betegségismeret súlyosabb klinikai kimenetellel társul. A betegek életminőségének javítása érdekében kulcsfontosságú a betegek egészségműveltségének és betegségismeretének folyamatos és szisztematikus fejlesztése, a pszichoszociális támogatás biztosítása, valamint a betegközpontú megközelítés beépítése a rheumatoid arthritis kezelési stratégiájába.  Kulcsszavak: rheumatoid arthritis, egészségműveltség, betegségismeret, betegoktatás