Bevezetés és célkitűzés: A fülzúgás háttere multifaktoriális, számos kísérő tünettel és provokáló tényezővel találkozhatunk a mindennapi klinikai gyakorlatban. A jelen kutatás célja annak vizsgálata volt, hogy a fülzúgáshoz társuló tünetek és lehetséges provokáló tényezők milyen hatást gyakorolnak a fülzúgás súlyosságára. Módszer: A jelen kutatásba 165, elsődleges szubjektív fülzúgásban szenvedő beteget vontunk be. Minden beteg részletes kivizsgáláson esett át a fülzúgáspanaszokkal kapcsolatban. Ennek részét képezte a társtünetek, a provokáló tényezők felmérése és a Fülzúgásterheltségi Skála kitöltése is. Eredmények: A demográfiai adatok elemzése alapján 40 éves korig férfi-, ezt követően női dominancia figyelhető meg. A panaszok oldatságának szempontjából a kétoldali (54,5%) és a bal oldali (27,8%) panaszok domináltak. A populáció jelentős hányadán (72,1%) folyamatos fülzúgás jelentkezett. A társtünetek szempontjából a leggyakoribb panasz a szédülés (60%) és a halláscsökkenés (45,5%) volt. Enyhén kisebb arányban, de számottevően társult fejfájás (41%) és füldugulás (35%). Felső légúti infekciós tünet 21%-ban volt jellemző, a zsibbadási (8,4%) és az arcidegbénulási (2,4%) panaszok ritkábbak voltak. Szinte minden esetben fülzúgást provokáló tényezőként igazolódott a csendes környezet (90,3%), a fülzúgást provokáló második leggyakoribb tényező pedig a stressz (66,7%) volt. A fülzúgáshoz ritkábban (27,3%) elalvási nehezítettség társult. Nyakigerinc-ízületi, valamint áilkapocsízületi panasz 24%-ban és 17%-ban jelentkezett a vizsgált betegeken. Fronthatás (6%) és zaj (3%) provokáló hatása ritkábban fordult elő. Multinomiális logisztikus regresszió alapján a magasabb életkor (50_év<) (p = 0,019*; OR: 0,259, 95% Cl = 0,084-0,800) és a nyakigerinc-ízületi panasz jelenléte (p = 0,013*; OR: 4,860, 95% Cl = 1,405-16,812) szignifikánsan befolyásolta a súlyosabb fülzúgásterheltség megjelenését. Következtetés: A fülzúgáshoz számtalan kísérő tünet és provokáló tényező társulhat, ezek közül a leggyakoribbak a szédülés, a halláscsökkenés, a fejfájás, valamint a csendes környezet és a stressz. A nyakigerinc-ízületi panaszok és a magasabb életkor szignifikánsan befolyásolja a súlyosabb fülzúgás megjelenését.  Kulcsszavak: fülzúgás, társtünetek, provokáló tényezők, fülzúgássúlyosság