A dohányzás egészségre kifejtett káros hatása régóta jól ismert. Kimutatható összefüggésben áll különböző súlyos betegségek kialakulásával, napjainkban mégis nagyjából 1,3 milliárd dohányzó ember van a Földön. Fontos megjegyezni továbbá, hogy évente megközelítőleg 8 millió halálesetért tehető felelőssé ez a káros szokás. A magyar statisztikai adatok jellemzően az uniós átlagnak megfelelő mintázatot mutatnak. Az országok közötti és országon belüli eltéréseket kulturális, szociológiai okokkal lehet magyarázni. E cikk jelentőségét tovább növeli, hogy még az egészségügyi személyzet is gyakran rabjává válik ennek a szenvedélynek: világszerte az orvosok 21%-a, az ápolóhallgatók 26%-a fogyaszt rendszeresen dohánytermékeket. Ennek a látszólagos kognitív disszonanciának különböző indokai vannak. Az elmúlt évtizedben széles körben elterjedtté váltak az alternatív termékek, különösen az elektromos cigaretta és a hevített dohánytermékek. Ezeket gyakran ártalomcsökkentés céljából szokták használni, javasolni, hosszú távú hatásaik azonban még nem teljesen ismertek. Számos változatuk létezik, a megjelenés éve szerint jelenleg négy generációba sorolhatók, de más csoportosításuk is lehetséges egyéb szempontok alapján, mint például a működési mechanizmusuk szerint. Itt kiemelendők leggyakoribb verzióik: a mod, a pod, illetve a hevített dohánytermékek. Érdemes és érdekes összehasonlítani az alternatív változatok és a hagyományos felhasználási szokások egészségi állapotra kifejtett hatásait, ami meglehetősen bonyolult feladat, mivel mindkét oldalon sok különféle fogyasztási módot találunk, s emiatt az értékelés meglehetősen nehéz. A várandós nők külön említést érdemelnek, esetükben az ártalomcsökkentés kiemelten fontos. Jelenlegi tudásunk szerint az újonnan megjelent alternatív dohányzási szokások szignifikánsan kisebb kockázatot jelentenek a magzatra. Továbbra sem veszélytelenek tehát, de nagyobb biztonsággal alkalmazhatók.  Kulcsszavak: dohányzás, ártalomcsökkentés, leszokás, leszokástámogatás, alternatív dohánytermékek