Bevezetés: Az újszülöttkori hypoxiás-ischaemiás encephalopathiát neurológiai károsodás nélkül túlélt gyermekek kognitív funkcióinak (például nyelvi fejlődés) részletes megismeréséről kevés irodalmi adat áll rendelkezésre. Célkitűzés: A korai nyelvi fejlődési késés gyakoriságának feltárása és a nyelvi fejlődés sajátosságainak megismerése a hypoxiás-ischaemiás encephalopathia minőségi túlélőinél. Módszer: Olyan hypothermiás kezelésben részesült, középsúlyos-súlyos hypoxiás-ischaemiás encephalopathiát túlélt gyermekek kerültek a 2017 és 2020 között zajlott prospektív vizsgálatba, akik részt vettek a 2 éves kori fejlődési utánkövetési vizsgálaton. Az utánkövetési vizsgálaton a Bayley-II. fejlődési (kognitív) skálát alkalmaztuk (kedvezőtlen kognitív fejlődési kimenetű ?85 pont). A nyelvi fejlődés vizsgálatára a MacArthur-Bates Kommunikatív Fejlődési Adattár: Szavak és Mondatok kérdőívet alkalmaztuk. Korai nyelvi fejlődési késést definiáltunk azoknál, akiknél az átlagos kognitív fejlettség mellett az expresszív nyelvi szókincs 20 percentilis alá esett. Eredmények: A vizsgálatba bevont 50 csecsemő közül kedvezőtlen kognitív fejlődési kimenetel 46%-ban (23/50), kedvező kimenetel 54%-ban (27/50) fordult elő. A kedvező kognitív fejlődésű gyermekek (n = 27) között 10 gyermeknél korai nyelvi késés, 17-nél normál nyelvi fejlődés mutatkozott. A korai nyelvi késés 20%-ban (10/50) fordult elő, ami magasabb a normálpopulációnál megfigyelt 10-15%-os előfordulási arányhoz képest. A medián (IQR) szókincs nagysága a megkésett nyelvi fejlődésűek esetén 30 [20; 70], a normál nyelvi fejlődésűeknél 250 [159; 565] szó volt (p<0,001), a két csoport minden nyelvi mutató (például morfémahasználat, szókapcsolatok) mentén eltért egymástól. Megbeszélés: A hypoxiás-ischaemiás encephalopathiát átélt minőségi túlélők esetében az átlagpopulációnál gyakoribb a korai nyelvi fejlődési késés előfordulása. Eredményeink alapján a nyelv eltérő szintjei, így a lexikális és a nyelvtani szint is érintett a korai nyelvi fejlődési késést mutató, ám kedvező kognitív fejlődési kimenetelű hypoxiás-ischaemiás encephalopathiás gyermekeknél. Következtetés: Eredményeink alapján a kedvező kognitív fejlődésű gyermekek esetében is fontos az olyan területspecifikus funkciók vizsgálata, mint a nyelvi fejlődés, hiszen a gondolkodási funkciók átlagos szintjéből nem következik automatikusan a nyelvi apparátus érintetlensége ebben a specifikus betegpopulációban.  Kulcsszavak: hypoxiás-ischaemiás encephalopathia, kognitív fejlődés, korai nyelvi fejlődési késés, nyelvtan