Bevezetés: A szívinfarktusos betegek kezelésének eredményességét, életkilátásait jelentősen befolyásolja a teljes ischaemiás idő, amelyet a panasz kezdetétől az ér megnyitásáig számítunk. Célkitűzés: Vizsgálatunkban a teljes ischaemiás idő összetevőinek hosszát elemeztük, és összehasonlítottuk az 5 évvel korábbi vizsgálat eredményeivel. Módszer: 2022. 07. 01. és 2023. 06. 30. közötti időszakban 8705 (4334 [49,8%] STEMI, 3428 [39,4%] nő) infarktusos beteget regisztráltunk, akiknél a teljes ischaemiás idő összetevőinek számításához minden adat rendelkezésre állt. Az idők esetén a mediánértéket és a nevezetes kvartiliseket (alsó kavartilis Q1 és felső kvartilis Q3) adtuk meg, előző tanulmányunkhoz hasonlóan. A diagnózist a kórházi kezelés során állapították meg a kezelőorvosok az érvényes kritériumok alapján. Vizsgáltuk a panasz kezdetétől a mentőszolgálat értesítéséig eltelt időt (a beteg késlekedése), a mentő helyszínre érkezésének (M1) és a helyszíni ellátás (M2) idejét, valamint a helyszínről a kórházi felvételéig eltelt időt (M3). A kórházi ellátás értékelésénél a felvétel és az ér megnyitása között eltelt időt ("ajtó-tű idő") adtuk meg. Az adatokat országos és megyei bontásban is megadtuk. Eredmények: STEMI-betegeknél országosan a betegek késésének mediánértéke 140 perc (Q1: 51; Q3: 458) volt. A mentő helyszínre érkezési idejének mediánértéke 13,2 perc (Q1: 8,0; Q3: 21,1), a helyszíni ellátás idejének mediánértéke 25,5 perc (Q1: 17,6; Q3: 34,9), a helyszínről a kórházba érkezés idejének mediánértéke 31,0 perc (Q1: 19,5; Q3: 43,7) volt. A helyszínre érkezés tartománya 8,8-17,9 perc között változott a különböző megyékben. STEMI-betegeknél a medián ajtó-tű idő országosan 51,5 perc (Q1: 28,7; Q3: 121,7) volt. Az NSTEMI-csoportban a betegek késlekedésének mediánértéke 373 perc (Q1: 106; Q3: 1184), a helyszínre érkezési idő 14,2 perc (Q1: 8,5; Q3: 24,8) volt. STEMI esetén a betegek késlekedése - a korábbival összehasonlítva - közel 40 perccel nőtt (101 vs. 140 perc), a mentő helyszínre érkezésének mediánértéke (13,0 vs. 13,2 perc) érdemben nem változott. Az ajtó-tű idő a jelen vizsgálatban közel 15 perccel volt hosszabb, mint korábban (37,0 vs. 51,5 perc). A STEMI-betegcsoportban a kezelések 4,1%-ában 2 órán belül, 38,3%-ában 4 órán belül került sor az ér megnyitására. Következtetés: A teljes ischaemiás idő tekintetében a betegek késlekedése a meghatározó tényező, emiatt a kezelések jelentős részében nem az optimális időben került sor a revascularisatióra.  Kulcsszavak: szívinfarktus, revascularisatio, mentőszolgálat, infarktusregiszter