Bevezetés: A cukorbetegség komoly microvascularis és neurodegeneratív szövődményekkel járhat, amelyek korai felismerése kulcsfontosságú a megelőzés és a kezelés szempontjából. Az optikaikoherencia-tomográfiás angiográfia (OCTA) és az in vivo konfokális mikroszkópia (IVCM) nem invazív képalkotó eljárások, amelyek lehetővé teszik a retina microvascularis és a cornealis idegrostok morfológiai elváltozásainak korai detektálását. Módszer: Keresztmetszeti vizsgálatunkba 30 cukorbeteg és 30 korazonos egészséges kontrollszemélyt vontunk be. Az OCTA segítségével a retina felszínes és mély kapillárisplexusának érdenzitását, valamint a fovealis avascularis zóna méretét elemeztük. Az IVCM-vizsgálattal a cornealis subbasalis idegrostok morfológiai paramétereit kvantifikáltuk. Eredmények: A cukorbetegek esetében szignifikánsan csökkent a retina felszínes kapillárisplexusának érdenzitása, különösen a nasalis, a felső és a temporalis kvadránsban (p<0,05), amely inverz korrelációt mutatott a betegség fennállási idejével. Az IVCM-vizsgálat a cornealis idegrostok sűrűségének és hosszának jelentős csökkenését mutatta (p<0,05), függetlenül a betegség időtartamától és a HbA1c-értéktől. Következtetés: Az eredmények arra utalnak, hogy a cornealis idegrostok morfológiai károsodása előbb jelentkezik, mint a retina microvascularis eltérései diabetes esetén. Az IVCM és az OCTA potenciális biomarkerekként szolgálhatnak mind az 1-es, mind a 2-es típusú cukorbetegség szövődményeinek korai felismerésében, lehetőséget teremtve a szűrésre és a betegség progressziójának nyomon követésére.  Kulcsszavak: diabetes mellitus, retinopathia, neurodegeneráció, microvascularis károsodás