Bevezetés: A szerzett agysérüléssel élő páciensek körében majdnem az esetek felénél számolnunk kell a nyelészavar (dysphagia) megjelenésével. Célkitűzés: A Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ Idegsebészeti Klinikájának Súlyos Agysérültek Rehabilitációs Osztályára 2021 szeptemberétől 2022 szeptemberéig bekerült, szerzett agysérüléssel élő dysphagiás és, kontrollcsoportként, szerzett agysérüléssel élő nem dysphagiás páciensek körében mért étkezési időtartamok összehasonlítása. Módszer: A prospektív vizsgálat során a kritériumoknak megfelelő betegeknél 5 ebéd étkezési időtartamát mértük. A demográfiai adatokkal összevetve statisztikai elemzés segítségével kívántuk igazolni vagy cáfolni azon feltevéseinket, hogy a dysphagiás páciensek étkezési időtartama hosszabb, mint a nem dysphagiásoké, a kognitív diszfunkciók befolyásolják, elnyújtják az étkezés időtartamát, valamint a dysphagiások étkezési időtartama rövidebb, mint a szakirodalomban eddig megjelent határérték, amely 45 perc. Összesen 30 főt vontunk be a vizsgálatba: 15 dysphagiás és 15 nem dysphagiás pácienst. Eredmények: Az eredmények alapján szignifikáns különbség (p = 0,001) jelent meg a dysphagiás és a kontrollcsoport között: a dysphagiás páciensek átlagos étkezési időtartama hosszabb, mint nem dysphagiás társaiké. A kognitív diszfunkciók befolyása e vizsgálat során nem nyert bizonyítást. A jelen kutatásban a leghosszabb mért étkezési időtartam 25 perc volt, így a szakirodalomban említett időtartamot egyetlen alany sem érte el. Következtetés: Magyar kórházi attribútumokra az étkezési időtartamot mint a dysphagia prediktív faktorát még nem mérték. A jelen vizsgálat is igazolja a külföldi szakirodalomban említett elhúzódó étkezési időtartamot: ha nem is olyan jelentős mértékben, de hozzávetőleges értéket kaptunk az elnyújtott étkezési időtartamra vonatkozóan.  Kulcsszavak: dysphagia, étkezés, agysérülés, táplálás