Új perspektívák a migrén kezelésében: a kinureninrendszer szerepe a migrén patofiziológiájában / Körtési Tamás [et al.]
Bibliogr.: p. 885-886. - Abstr. hun., eng. - DOI: https://doi.org/10.1556/650.2025.33327
In: Orvosi Hetilap. - ISSN 0030-6002, eISSN 1788-6120. - 2025. 166. évf. 23. sz., p. 879-886. : ill.
A migrén a primer fejfájások egyik leggyakoribb formája. A betegség az érintettek életminőségének csökkenése mellett komoly gazdasági problémákat okoz világszerte a munkából való kiesés miatt. A migrén pontos patofiziológiája nem ismert, így az elérhető terápiás lehetőségek sem kielégítőek. A növekvő prevalencia és a terápiarezisztens esetek a betegség patomechanizmusának mielőbbi precíz feltérképezését, illetve új terápiás célpontok azonosítását sürgetik. Bár a betegség patomechanizmusával kapcsolatos ismereteink sokáig döntően a szerotonin köré koncentrálódtak, az elmúlt években egyre nagyobb figyelmet kap a kinureninanyagcsere-útvonal. A triptofán metabolizmusának kinureninútvonala hangsúlyos szereppel bír a migrén patofiziológiájában a glutamáterg mechanizmusok szabályozásában betöltött fontos funkciója révén. Az előbbi metabolikus útvonal számos neuroprotektív és neurotoxikus molekula szintéziséért felelős. Az útvonal egyik végterméke a kinurénsav, amely egy endogén, ionotrop glutamátreceptor-antagonista. Kísérletes adatok alátámasztják, hogy a kinurénsav fontos szereppel bír a migrénes rohamok kialakulásában. Preklinikai vizsgálatok igazolják, hogy a kinurénsav és szintetikus analógjai képesek a migrén alatt lejátszódó kórtani folyamatok gátlására, ezáltal potenciális célpontok lehetnek a jövőbeli gyógyszervizsgálatokban. Humán klinikai vizsgálataink igazolták, hogy a neuroprotektív és neurotoxikus kinureninmetabolitok által fenntartott finom egyensúlyi állapot migrénes betegekben felborul, ami a neuroprotektív molekulák koncentrációjának csökkenésében, illetve a neurotoxikus molekulák koncentrációjának emelkedésében manifesztálódik. A primer fejfájásbetegségek és a triptofán metabolizmusának kinurenin-útvonala közötti potenciális kapcsolat megismerése fontos célkitűzés lehet a fejfájás kutatásában a patofiziológia pontos megismerése miatt. A migrénesekben megfigyelhető deprimált kinureninmetabolizmus a betegség és a gastrointestinalis rendszer közötti lehetséges kapcsolatra hívja fel a figyelmet, míg a kinurénsavnál kedvezőbb farmakokinetikai tulajdonságokkal rendelkező szintetikus analógok új perspektívákat nyithatnak a fejfájások jövőbeli gyógyszerelésében. Kulcsszavak: primer fejfájások, migrén, triptofán, kinureninek