A vesék perfúziójának monitorozása és a veseperfúzió optimalizálási lehetőségei az intenzív osztályon / Kopitkó Csaba [et al.]
Bibliogr.: p. 25. - Abstr. hun., eng.
In: Aneszteziológia és Intenzívterápia. - ISSN 0133-5405. - 2023. 53. évf. 4. sz., p. 11-29. : ill.
Az akut vesekárosodást (AKI) klasszikusan prerenális, renális, posztrenális oki elrendezése mentén, illetve sürgősségi szemlélet alapján volumen-reszponzív és volumen-nonreszponzív vagy volumenrezisztens formára szokás felosztani. Nem, vagy csak ritkán találkozunk a patofizilógiai alapú felosztással, holott ez alapvetően hatással van az AKI jellegére és a lehetséges oki kezelésre. Jelen munkánkban összefoglaljuk a vese keringését meghatározó anatómiai struktúrákat, a releváns élettani és kórélettani folyamatokkal összefüggő aktuális ismereteinket. Áttekintjük a nettó veseperfúziót meghatározó artériás és vénás nyomásokat, valamint az emelkedett hasűri nyomás és a gépi lélegeztetés hatásait. A közelmúltban általunk került leírásra az ún. effektív renális perfúziós nyomás (eRPP) formulája: MAP - (IAP + CVP + MAiP), amely lehetővé teszi az intenzív osztályos betegek folyamatos és dinamikus monitorozását gépi lélegeztetés és a hasűri nyomás monitorozása mellett. Kitérünk a monitorozás egyéb módozataira és a terápiás vonatkozásokra is.