Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=167029
MOB:2023/2
Szerzők:Kresznerits Szilvia; Zinner-Gérecz Ágnes; Perczel-Forintos Dóra
Tárgyszavak:SZEMÉLYISÉGZAVAROK; SEBEK ÉS SÉRÜLÉSEK; PSZICHOTERÁPIA
Folyóirat:Psychiatria Hungarica - 2023. 38. évf. 2. sz.
[https://www.doki.net/tarsasag/pszichiatria/folyoirat.aspx]


  Borderline személyiségzavar és nem-szuicidális önsértés: a mindfulness tréning szerepe a hatékony kockázatcsökkentésben / Kresznerits Szilvia, Zinner-Gérecz Ágnes, Perczel-Forintos Dóra
  Bibliogr.: p. 150-152. - Abstr. hun., eng.
  In: Psychiatria Hungarica. - ISSN 0237-7896. - 2023. 38. évf. 2. sz., p. 142-152. : ill.


Bevezetés: A borderline személyiségzavarra (BPD) jellemző kifejezett kockázat miatt szükséges olyan bizonyítottan hatékony célzott beavatkozások kialakítása az egészségügyben, amelyek segíthetnek csökkenteni a legsürgetőbb problémákat. Erre jelenthet megoldást a BPD specifikus kognitív terápiás alapú mindfulness tréning (MBCT). Szakirodalmi áttekintés: A nem-szuicidális önsértés (NSSI) jelentős előre jelzője a későbbi öngyilkossági kísérletnek, és a BPD páciensek 80%-ánál előfordul. Összefüggaz indulat- és érzelemszabályozási nehézségekkel (kognitív-emocionális modell), továbbá a tudatos-jelenlétkészségek hiányosságával, melyek a BPD központi nehézségei is (emocionális kaszkád modell, mindfulness deficitelmélet). A rekurrens depresszióra jellemző reaktivitási modell, a négyfunkciós modell és a fenti elméletek alapján született az NSSI kognitív-érzelmi reaktivitás modellje. A modell elkülöníti az NSSI-t fenn-tartó szituatív, kognitív, érzelmi, fiziológiai és viselkedéses tényezőket, másrészt segíti a beavatkozási pontok meg-határozását. Kutatási protokoll: Hipotézisünk, hogy a 8 hetes MBCT tréning önmagában a várólistához vagy a szupportív terápiához képest hatékonyabbnak bizonyul a mindfulness készségek, az érzelem- és impulzusszabályozás fejlesztésében, illetve az önsértés csökkentésében. Vizsgálati mintákba ambuláns keretben ellátható, önsértő, BPD diagnózisú páciensek kerülhetnek. A résztvevők beosztása az egyes vizsgálati csoportokba ismételt méréses kvázi kísérleti elrendezésben történik, tervezetten N=60 fővel csoportonként. A csoportba kerülést kétlépcsős interjúztatás, alkalmasság esetén szuicid-prevenciós szerződés megkötése és kérdőíves felmérés előzi meg. A páciensek jelentkezéstől számítva általában 8-12 hét várakozást követően kerülhetnek a 8 hetes MBCT csoportba. A csoportalkalmak az öngyilkossági veszélyállapot csökkentésére kialakított MBCT tréning protokollja alapján épülnek fel, kiegészítve BPD specifikus elemekkel (specifikus pszichoedukáció, szerető kedvesség meditáció). Megbeszélés: Kismintás vizsgálatok eredményessége alapján célunk a fenti protokoll alapján az MBCT tréning hatékonyságvizsgálata BPD páciensek körében.  Kulcsszavak: MBCT, önsértés, NSSI, kognitív-emocionális reaktivitás modell