Az asztmás betegek 5-10%-a súlyos asztmás. A súlyos asztmás betegek kezelése kihívás a kezelőorvos számára. A magas dózisú ICS+LABA terápia ellenére a betegek jelentős részének kontrolálatlan az állapota, gyakoriak az exacerbációk. A biológiai terápiák megjelenésével új korszak nyílt a súlyos asztmás betegek számára. Az interleukin-5 ellenes antitestek (mepolizumab, reslizumab), az anti-eozinofil benralizumab, és az IL-4 és IL-13 gátló antitest (dupilumab) mint kiegészítő célzott biológiai terápiák, csökkentik az asztma exacerbációjának gyakoriságát, javítják a légzésfunkciót és a betegek életminőségét. Az atópiás súlyos asztmában rendelkezésre áll az Ig-E ellenes omalizumab, azonban továbbra sem teljeskörűen megoldott több fenotípusba sorolható súlyos asztmás beteg hatékony kezelése. ATSLP (thymus stromális limphopoietin), mint upstream citokin (alarmin) azonosítása az asztma patogenezisében új terápiás lehetőséghez vezetett. ATSLP gátló tezepelumab az első és egyetlen olyan biológiai terápia, amely konzisztens hatékonyságot igazolt súlyos asztmás betegek széles populációjában fenotípustól és biomarkerektől függetlenül.  Kulcsszavak: súlyos asztma, célzott kezelés, alarminok, tezepelumab, TSLP gátlás  AstraZeneca Kft. támogatásával.