A pszichiátriai betegségek neurobiológiai alapjainak tisztázása mindmáig megoldatlan kérdés. A klasszikus agyi képalkotó eljárások alkalmasak arra, hogy pontosan leírják a pszichiátriai betegségekkel összefüggő strukturális és funkcionális károsodásokat, mivel nagy felbontással képesek megjeleníteni az agyi aktivitás helyét és kiterjedését, és téri feloldás tekintetében felülmúlják az EEG-t. Ugyanakkor a hagyományos képalkotó módszerek számára az agyműködéssel együttjáró gyors időbeli változások legtöbbször hozzáférhetetlenek. Ezért az elmúlt években számos kísérlet történt a skalp-EEG téri feloldásának növelésére és 3-dimenziós forráslokalizációs megközelítések kidolgozására. Ennek eredményeként az utóbbi időben a bioelektromos képalkotás területén jelentős előrehaladás történt. Jelen dolgozatban szakirodalomból és saját kutatásunkból vett példákon keresztül röviden bemutatjuk a bioelektromos képalkotás nyújtotta újabb lehetőségeket. A Nemzeti Agykutatási Program (NAP) keretében végzett kutató-fejlesztő munkánk célkitűzése az agyban lejátszódó gyors folyamatok részleteinek feltárása az EEG aktivitáson alapuló bioelektromos forrásadatok alapján: olyan eljárás kidolgozása, amely kihasználja az EEG kiváló időbeli felbontásában rejlő lehetőségeket, és ugyanakkor a sűrű érzékelős jelrögzítésnek köszönhetően pontos térbeli lokalizációt is szolgáltat. Ennek érdekében a NAP projekt keretei között a munkacsoport egy bioelektromos képalkotó rendszer kifejlesztésén dolgozott. Kutatásunkban egy újszerű, 128 csatornás EEG felvételen alapuló hiperszkennelési módszert alkalmaztunk. Ez lehetővé teszi két szociális interakcióban részt vevő személy egyidejű vizsgálatát, valamint a nagy-denzitású EEG felvételek alapján a vizsgált személyek agyi aktivitásának egyidejű forráslokalizációját. Cikkünkben röviden bemutatjuk az alkalmazott módszer alapjait, valamint egészséges kontroll és ADHD-s felnőtt minta hiperszkennelési technológiával nyert nagy-denzitású EEG-felvételeinek elemzésén és összehasonlításán keresztül a módszer felhasználásával nyert eredményeket ismertetjük.  Kulcsszavak: bioelektromos képalkotás, hiperszkennelés, agyi forráslokalizáció, EEG, sűrű érzékelős regisztráció, pszichiátriai alkalmazás