Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=166946
MOB:2023/3
Szerzők:Horváth Alpár; Keglevich András; Kovács Tamás; Sánta Balázs; Tomisa Gábor; Brugós László
Tárgyszavak:SARS-COV-2; COPD; TERÁPIAHŰSÉG; VIZSGÁLATI BESZÁMOLÓ
Folyóirat:Medicina Thoracalis - 2023. 76. évf. 4. sz.
[https://www.tudogyogyasz.hu]


  COPD-s betegek jellemzőinek keresztmetszeti felmérése a COVID pandémiát követően : a CHANCE vizsgálat eredményei / Horváth Alpár [et al.]
  Bibliogr.: p. 214-215. - Abstr. hun., eng.
  In: Medicina Thoracalis. - ISSN 0238-2571. - 2023. 76. évf. 4. sz., p. 214-215. : ill.


A COPD a második leggyakoribb krónikus légúti betegség hazánkban, mely akár fél millió embert is érinthet. Az érintettek magas száma ellenére azonban nem rendelkezünk olyan regiszterrel, melyben a betegek számára, betegségük súlyosságára, társbetegségekre vonatkozó adatok is elérhetők lennének. Ezen betegcsoport jobb megismerése érdekében készült a CHANCE beavatkozással nem járó, keresztmetszeti, megfigyeléses vizsgálat, melynek elsődleges célja volt, hogy a COVID pandémia első három hullámát köve-tő időszakban felmérje a hazai tüdőgyógyászati ambuláns ellátásban kezelt COPD-s betegek demográfiai, eszközhasználati, tüneti és terápiás jellemzőit az aktuális megjelenésük (ellátásuk) időpontjában, illetve retrospektív módon megjelenésüktől számított 1 éves időtartamban. A vizsgálat országszerte 138 pulmonológus szakorvos részvételével zajlott 2021 november - 2023 január közötti időszakban. Válogatás nélkül minden, legalább 1 éve ismert, szakorvos által diagnosztizált COPD-s beteg bekerülhetett a vizsgálatba (asztma átfedéssel rendelkező is), aki a rutin klinikai gyakorlatnak megfelelően érkezett a járóbeteg rendelésre és nem volt éppen zajló exacerbációja, valamint beleegyezését adta a vizsgálatban való részvételbe. A valamivel több, mint egy éves adatgyűjtési időszak alatt összesen 7064 beteg adatainak rögzítésére került sor. A betegek átlagos CAT-pontszáma 16, FEV1 értékük (n=5137) pedig 60% volt, több, mint 20%-uk fokozott exacerbációs rizikóval rendelkezett. A fenntartó terápiára vonatkozó kiváltási adatok (EESZT) alapján a betegek (n=4313) adherenciája nem mutatkozott megfelelőnek (5,4 doboz kiváltott gyógyszer/év). Az eredményekből kitűnik, hogy a rutin gondozói, szakellátási vizsgálatra érkező COPD-s betegek döntő többsége tünetes, exacerbációs rizikója jelentős. Ugyan a vizsgálatban az átlag beteg légzési obstrukciója csak középsúlyosnak számított, állapotuk nem volt megfelelőnek ítélhető, döntően tünetesek voltak. Az eredmények alapján az adherencia növelése, a terápia fokozása és számos társbetegségük kontrollja elengedhetetlenek tűnik a jelenlegi rendszeres tüdőgyógyászati kontroll vizitek mellett. Kulcsszavak: COPD, valóélet vizsgálat, állapotfelmérés, adherencia