Valamilyen antigén kódolására szolgáló mRNS emberi szervezetbe juttatásával már több, mint 20 éve próbálkoznak és a COVID19 vakcinákkal látványosan jó eredményeket értek el. A szervezetünkbe jutó nukleinsavak ellen a szervezet a velünk született immunitásunkkal védekezik. Ezt a védekezést a mRNS-ben lévő uridin módosításával ki lehet kapcsolni. Az így létrehozott, módosított nucleosid maradék immunicitását folyadék kromatográfiás eljárással lehet megszüntetni. Mivel a mRNS nagy- és negatív elektromos töltésű molekula, a szintén negatív töltésű sejtmembránon nehéz keresztüljuttatni. Ezt lehetővé teszi, ha kationos természetű lipoid nanorészecskékbe burkoljuk azokat. Mindezeket a felismeréseket felhasználva jöttek lét-re a COVID19 vakcinák. Ugyanezen eljárásokat használva, egy nemzetközi kutatócsoport létrehozott egy olyan oltóanyagot, amelyik az egyik leggyakoribb (szezontól függetlenül ható) légúti allergén (a házipor-atka) két legismertebb allergén összetevőjének hipoallergénné tett változatát kódoló mRNS-ét tartalmazza. Ezt (a módosított nukleozidot tartalmazó) oltóanyagot lipid nanorészecskékbe "csomagolva" injekciózták be egereknek. Ennek hatására azok IgG1 és IgG2 típusú ellenanyagot termeltek a beadott 2 allergénnel szem-ben. IgE típusú ellenanyag nem keletkezett, az állatok nem lettek túlérzékenyek a beadott allergénekre. A termelt ellenanyagokkal mind a degranulációt, mind a basophil sejtek aktivációját meg lehetett akadályoz-ni. A 2023 januárjában ismertetett eljárásuknak óriási a klinikai jelentősége, mert segítségével a korai típusú allergia bármilyen allergén által kiváltott, bármilyen formája célzott immunkezeléssel gyógyíthatóvá válhat.  Kulcsszavak: allergén immunkezelés, mRNS vakcina, légúti allergének