A primer spontán légmell a magas recidíva arány és a tisztázatlan rizikófaktorok miatt napjainkban is jelen-tős klinikai teher. Tanulmányunk célja a klinikai és radiológiai jellemzők-, valamint a posztoperatív recidívát befolyásoló kockázati tényezők feltérképezése műtétileg kezelt primer spontán légmell esetén. Retrospektív vizsgálatunk során az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet Mellkassebészeti Osztályán 2018. január 1. és 2020. január 1. között primer spontán légmellel operált betegek klinikopatológiai adatait elemeztük. A perioperatív jellemzőket a recidívát befolyásoló tényezők, valamint a lakóhely szerinti légszennyezettség függvényében vizsgáltuk. Összesen 114 személy adatait dolgoztuk fel. Az átlagéletkor 25 év volt és a betegség 80,70%-ban férfiaknál jelentkezett. A betegek több mint fele (51,75%) aktív dohányzó volt. A légmell kiterjedtsége szempontjából az esetek 51,75%-ánál parciális légmellet diagnosztizáltunk. A bullák előfordulási aránya jelentősen magasabb volt, mint a szubpleurális hólyagoké (p<0,001). A műtétek döntő többségét (93,86%) VATS technikával végeztük. Apikális légmell esetén a műtéti idő szignifikánsan rövidebb volt (vs. nem apikális légmell; 41,1 vs. 46,0 perc; p=0,014). Posztoperatív recidíva az esetek 8,77%-ában jelenkezet. A recidíva kialakulási valószínűségét nem befolyásolták sem a klinikopatológiai paraméterek, sem a lakóhely szerinti légszennyezettség mértéke. Összességében, vizsgálataink átfogó képet nyújtanak a primer spontán légmell miatt mellkassebészeti műtéten átesett betegek klinikopatológiai adataira vonatkozóan és betekintést nyújtanak a lehetséges perioperatív rizikótényezők tárházába.  Kulcsszavak: primer spontán légmell, posztoperatív recidíva, rizikófaktor, műtét