Bevezetés: A humán papillomavírus kimutatásán alapuló hatékonyabb méhnyakszűrés hazai bevezetésének tervezésekor a szakorvoshoz nem vagy ritkán eljutó nők közvetlen megszólítása, elérése is fontos. A védőnők képzése közel egy évtizede kiegészült a népegészségügyi célú méhnyakszűrés kompetenciájával. Célkitűzés: Egy korábbi hazai reprezentatív humán papillomavírus prevalencia felmérés adatai alapján elemeztük a védőnők által elért populáció jellemzőit és az általuk levett minták (n = 905) eredményeit, összehasonlítva a szakorvosok által szűrt populációval és eredményekkel (n = 3826). Módszer: Anonim kérdőíves felmérést és méhnyaki mintavételt végeztünk megyénként véletlenszerűen kiválasztott, összesen 169 szülész-nőgyógyász szakorvos és 40 védőnő segítségével ThinPrep edényzetbe Rovers Cervex-Brush Combi eszközzel. A laboratóriumi feldolgozás Neumann Confidence és Roche Linear Array klinikailag validált genotipizáló tesztekkel történt. Eredmények: A védőnői szűrésen részt vettek körében a páciensek átlagéletkora, az érettségivel nem rendelkezők és azok aránya, akiknél 3 évnél régebben vagy soha nem történt kenetcitológiai méhnyakszűrés, szignifikánsan magasabb volt, mint a szakorvosi szűrésen részt vevők körében. Az 55 év feletti korcsoportokban a védőnők mintája lényegesen közelebb állt a célcsoport populációs részarányához, mint a szakorvosoknál megjelenteké. Az eredménytelen minták aránya nem tért el szignifikánsan attól függően, hogy védőnő vagy szakorvos vette a mintát. A szakorvosok pácienseinél a pozitivitási arány szignifikánsan nagyobb volt, bár nagyobb arányban kaptak korábban humán papillomavírus elleni védőoltást. Megbeszélés: A községi mintákban az életkori hatás statisztikai kiküszöbölése után is látott alacsonyabb vírusprevalenciának mediátora lehetett a mintavételt végző szakember is, hiszen kóros előzményekkel rendelkező páciens nagyobb eséllyel fordulhat szakorvoshoz, mintsem hogy megvárja a védőnői megkeresést. Következtetés: Az iskolai oltási program elindulását, valamint a méhnyakrák előfordulásának korosztályi eloszlását figyelembe véve a szűrés szerepe sikeres oltási program mellett is legalább 20-30 évig jelentős marad. Az 50 év feletti, községben élő, alacsonyabb iskolázottságú célcsoport bevonása védőnőkön keresztül hatékonyabbnak bizonyult, mint szakorvosi rendelésen. Az erre képzett védőnők bizonyítottan eredményes mintavétellel, a nők egyéni felkeresésével, a szűréssel kapcsolatos kétségeik megválaszolásával egyedülálló szerepet játszhatnak a prevenciós célok megvalósulásában.  Kulcsszavak: a méhnyak betegségei, humán papillomavírus DNS kimutatása, népegészségügyi szűrés, védőnők