A 2-es típusú cukorbetegek szív- és érrendszeri rizikója igen magas, ezért kiemelt fontosságú a kockázat csökkentésére irányuló holiszitkus szemléletű kezelésük. Ma már nem elégséges a glükocentrikus megközelítés, hiszen megfelelően kezelt diabétesz és társbetegségek esetén is fennáll egy reziduális kockázat, amelyet igazolt kardiovaszkuláris előnnyel rendelkező GLP-1-receptor-agonista vagy SGLT2-gátló kezeléssel eredményesen lehet csökkenteni. A legújabb iránymutatások szerint ezeket az ún. kórlefolyást/diabéteszt befolyásoló gyógyszereket szinte minden 2-es típusú cukorbeteg antidiabetikus terápiájába javasolt beépíteni, függetlenül az aktuális HbA1c-értéktől. A GLP-1-receptor-agonisták kardiovaszkuláris morbiditást és mortalitást csökkentő hatása a rizikófaktorok kedvező befolyásolásán és direkt az antiaterogén hatásokon keresztül valósul meg.