A krónikus vesebetegség súlyos következményekkel járó népbetegség (hazánkban kb. 1,5 millió vesebeteg van), amely hosszú ideig nem okoz klinikai tüneteket, szűrése (számított glomerulus filtrációs ráta [eGFR], vizelet albumin/kreatin hányados [uACR] vagy protein/kreatinin hányados [uPCR]) szükséges. Emelkedett szérumkreatinin-szint, csökkent eGFR-szint esetén a legfontosabb feladat a vesekárosodás akut vagy krónikus jellegének eldöntése. Míg akut vesekárosodás esetén sürgős nefrológiai/kórházi ellátás szükséges, a krónikus betegek ellátása (1,5 millió beteg<>250 nefrológus) leginkább a háziorvos feladata. A vesebetegek kardiovaszkuláris rizikója jóval magasabb az átlagpopulációhoz képest. A beteg életmódváltásának, nem gyógyszeres kezelésének sikere a rendszeres kontrollban rejlik, amelyben a háziorvosnak meghatározó szerepe van. Az említetteken kívül, a nefrológus által javasolt általános vesevédő vagy specifikus terápia követésén túl, a társbetegségek, szövődmények kezelése is feladata.