Az autizmus és a gastrointestinalis zavarok gyakori komorbid állapotok, de a társulás patofiziológiáját még nem értjük. A gastrointestinalis panaszok között leggyakoribbak a szelektív étkezés, a székrekedés, a hasmenés, a hasfájás, a hányinger és a refluxbetegség. Ezek a problémák sok stresszt okoznak, súlyosbítják a viselkedéses tüneteket és rontják az életminőséget. A tünetek felismerése nehéz lehet, mivel a kommunikációs deficit miatt sokszor nem jelzik egyértelműen a panaszaikat. A megfelelő kivizsgálás és ellátás fontos, ehhez alkalmanként gyermekpszichiáter bevonása is szükséges. Az autista gyermeket nevelő szülők gyakran fordulnak alternatív kezelésekhez, sokan alkalmaznak eliminációs (többségében glutén-/kazeinmentes) diétát. A megfelelő tudományos alaposággal végezett vizsgálatok döntő többségében nem találtak összefüggést a diéta és autizmus tünetei között, a diéta megterhelő az egyén és a család számára, emellett adverz tünetekkel is járhat. A jelenlegi konszenzusos ajánlások szerint nem javasolt az eliminációs diéta rutinszerű alkalmazása. A mikrobiom megváltoztatását célzó kutatások eredményei még gyerekcipőben járnak, rutin alkalmazásuk nem javasolt. További nagy esetszámú, randomizált, kontrollált vizsgálatok szükségesek a gyomor-bélrendszer és az autizmus közötti kapcsolat megértéséhez és az esetleges terápiás beavatkozásokhoz.  Kulcsszavak: autizmus, étkezési zavar, gastrointestinalis tünetek, eliminációs diéta, mikrobiom