A poszttraumás stressz-zavar előfordulása mentődolgozók körében a COVID-19-járvány idején / Sánta Emese [et al.]
Bibliogr.: p. 1786-1787. - Abstr. hun., eng. - DOI: https://doi.org/10.1556/650.2024.33169
In: Orvosi Hetilap. - ISSN 0030-6002, eISSN 1788-6120. - 2024. 165. évf. 45. sz., p. 1779-1787. : ill.
Bevezetés: A 2019-ben kitört koronavírus-járvány a mentődolgozók egészségét minden téren kiemelten veszélyeztette. Célkitűzés: Vizsgálatunk célja volt felmérni a pandémia után a mentődolgozók körében a poszttraumás stressz-zavar előfordulását. Adatok és módszerek: Keresztmetszeti, kvantitatív felmérésünket online végeztük az Országos Mentőszolgálat dolgozói körében, 2023. február-május között, nem véletlenszerű kényelmi mintaválasztással. Kérdőívünk a John Brierféle Trauma Symptom Checklist-33 kérdésein kívül a szociodemográfiai adatokra, a munkavégzésre és a koronavírusjárványra vonatkozó kérdéseket tartalmazott. Beválasztásra kerültek a 18. életévüket betöltött, min. 1 éves munkaviszonnyal rendelkező, a pandémia alatt is aktív mentődolgozók. A kapott adatokat leíró és matematikai statisztikai számításokkal (khi2-próba, kétmintás t-próba, ANOVA, korrelációszámítás) értékeltük ki, az SPSS 26.0 szoftver segítségével (p<0,05). Eredmények: Mintánkat 237 fő (n = 237) alkotta, akiknek 84%-a volt férfi, az átlagéletkor 39,65 +- 10,48 év volt. A legtöbben (24,1%) a fővárosi mentésben és mentőtisztként (25,7%) tevékenykedtek. A megkérdezettek 73,7%-át érte a fertőzés. 5 fokozatú Likert-skálán átlag 2,21 +- 1,32 értékben viselte meg őket a karantén, családjukat 3,49 +1,29 értékben féltették a koronavírustól. A poszttraumás stressz-zavar teszten mért átlagpontszám 26,52 +- 19,36 volt. A válaszadók 25,7%-a 40 pont felett teljesített, így ők voltak a kórkép által a legveszélyeztetettebbek. Sokkal inkább érintette a betegség a nőket (p = 0,028), a társas kapcsolatban élőket (p = 0,013), azokat, akiket a karantén érzelmileg jobban megviselt (r = 0,296, p<0,001), akiket a koronavírus miatti túlmunka fizikailag (r = 0,307, p<0,001), illetve lelkileg jobban megterhelt (r = 0,776, p<0,001). Azok, akiknél a poszttraumás stressz-zavar a pontszámuk alapján is súlyosabbnak bizonyult, nagyobb arányban vették igénybe az Országos Mentőszolgálat által biztosított mentálhigiénés szakember segítségét (p = 0,002). Következtetés: Továbbra is kiemelt figyelmet kell fordítani a mentődolgozók mentális egészségének gondozására, különösen az azonosított rizikócsoportok tekintetében. Kulcsszavak: poszttraumás stressz-zavar, depresszió, mentődolgozó, pandémia, COVID-19