A gyermekkori szolid daganatos megbetegedések között egy jelentős csoportot a gyermekkori lágyrész-tumorok tesznek ki, amelyek között a leggyakoribb a rhabdomyosarcoma. A rhabdomyosarcomák terápiája multimodális kezelés, amelynek a kemoterápia mellett egyik kulcspontja a tumorok lokális ellátása. A lokális ellátás sebészi és/vagy sugárkezelésből áll (a betegség alcsoportjától, lokalizációjától és kiterjedésétől függően). A kombinált, intenzív kezelés eredményeképpen a betegek mintegy 70%-a meggyógyul. A széles körben alkalmazott konformális teleterápia és brachytherapia mellett újabb sugárkezelési lehetőségek is megjelentek, mint pl. a CyberKnife vagy a protonbesugárzás. Az újabb technika azonban nem feltétlenül jelenti minden esetben a jobb, vagy a kezelés és a prognózis szempontjából biztonságosabb módszert. A sugárterápiás módszer kiválasztása során át kell gondolni, hogy lokális vagy áttétes betegséggel állunk szemben, mekkora a betegség kiterjedése, sebészi reszekció lehetséges-e, milyen szervek veszik körbe a tumort, illetve számolni kell a késői mellékhatásokkal és szövődményekkel is. Szintén meg kell fontolni, hogy milyen az adott módszernek az elérhetősége, mekkora kapacitás van rá (Magyarországon vagy külföldön), illetve mennyi idő alatt kell megszervezni a beteg számára egy adott kezelést. Összegezve elmondható, hogy a sugárterápiás szakembernek számos tényezőt kell figyelembe vennie, hogy az adott beteg számára a rövid és hosszú távon is legkedvezőbb sugárterápiás módszert válassza meg. Szintén nagyon fontosnak tartjuk, hogy a döntés gyermekonkológiai szakcsoporttal egyetértésben szülessen meg (onkológus, sebész, sugárterápiás szakember, radiológus), akik a saját szakterületüknek megfelelően, közösen tudják meghatározni a beteg számára legkedvezőbb, komplex terápiát.