A veleszületett szívbetegségek heterogén betegcsoportot képeznek a kardiológiai betegellátásban, a háttérben álló anatómiai okok széles spektruma, a korábbi műtétek, intervenciók változatossága, a reziduális eltérések sokszínűsége, javuló túlélési adatok mellett, egyúttal újabb kihívásokat is jelentenek gondozásuk során. A kongenitális betegcsoportban a hosszú távú utánkövetés során, a reziduális eltérések felismerésében, nyomonkövetésében, az újfajta katéterintervenciós eszközökkel való megoldás kivitelezhetőségének megítélésében egyre inkább az az irányvonal érvényesül, hogy a különböző képalkotó eszközök együttes alkalmazása szükséges az információk beszerzéséhez, hiszen minden beteg egyedi mérlegelést igényel, sok esetben az anatómia komplexitása nélkülözhetetlenné teszi a multimodális megközelítést. A többféle képalkotó módszer más-más aspektusból vizsgálja az eltéréseket, és jól kiegészítik egymást. Szív-MR-vizsgálattal precízebb intervencióindikációt tudunk felállítani (jobbkamra-volumen, illetve -funkció, aorta- vagy pulmonalis billentyűregurgitáció foka, söntvolumenek stb.), a CT-angiográfia pontosabb intervenciós tervezést, eszközkiválasztást tesz lehetővé, tekintettel a jobb felbontásra a kiáramlási pályák, valamint az extrakardiális anatómiai viszonyok feltérképezésében. Jelen értekezés célja a felnőtt kongenitális betegek körében, az utóbbi években elérhetővé vált katéterintervenciók közül három beavatkozás bemutatása a képalkotó vizsgálatok tükrében, amely kiválóan szemlélteti a multimodális képalkotás szükségességét ezen beavatkozások során.  Kulcsszavak: kardiális képalkotás, strukturális intervenciók, felnőtt veleszületett szívbetegség