Bevezetés: Az akut koronáriaszindrómán (ACS) átesett betegek a kardiológia nagy létszámú és egyik legvulnerábilisabb betegcsoportja, akik lipidértékeinek kezelésére a minél nagyobb a kockázat, annál nagyobb az elérhető nyereség elv alapján nagyon oda kellene figyelnünk. Célkitűzés: Annak vizsgálata, hogy miként alakultak az invazív centrumként működő megyei kórházban a COVID-időszak egy éve alatt ACS miatt kezelt betegek lipidértékei az indexesemény utáni, jórészt a járványra eső egy, illetve két évben. Cél volt továbbá az eredmények összehasonlítása ugyanezen centrumban ugyanezen diagnózissal 2015-ben és 2017-ben kezelt betegek egyéves lipidértékeivel történő összehasonlítás. Mo´dszer: A két korábbi felmérésünktől eltérően a kórházi és rendelőintézeti adatbázisokban fellelhető lipideredmények retrospektív gyűjtése történt, terápiára vonatkozó adatokat nem kerestünk. Eredmények: A COVID-19-járvány elején, 2020. április 1.-2021. március 31. közötti egy év alatt 531 beteget kezeltünk ACS miatt, 312 férfit, és 219 nőt. A megyei adatbázisokban 6 hónapos lipideredménye a betegek 35%-ának, egyéves 42%-ának volt. Az arányok fokozatosan és jelentősen csökkentek: 2015-ben 73%-nak és 2017-ben 54%-nak volt lipid­eredménye. A korábbi vizsgálatainkhoz hasonlóan a Friedewald-képlettel számított LDL-koleszterin (LDL-C) medián és IQ-tartomány fél évnél 1,64 (1, 09, 2, 30), egy évnél 1,60 (1, 19, 2, 27) mmol/l voltak, a napjainkban erre jobban ajánlott Martin-Hopkins-módszerrel pedig 1,92 (1, 33, 2, 27) és 1,73 (1, 36, 2, 43) mmol/l. Utóbbihoz képest a Friedewald-képlet mindkét időpontban szignifikánsan (fél évnél 15%-kal, p=0,044, egy évnél 8%-kal, p=0,014) kisebb értéket adott. A korábbi vizsgálatainkkal összehasonlítva Friedewald szerint számított LDL-C a "régi" 1,8 mmol/l célértéket a COVID-19-járvány alatt kisebb arányban érte el (fél évnél 32%, egy évnél 36%), az 1,4 mmol/l elérése mindkét időpontban 22%-ban valósult meg. Következtetések: A COVID-időszakban ACS miatt kezelt betegek jelentősen kisebb hányadában találtunk lipidvizsgálati eredményt, mint 5 és 7 évvel korábban, továbbá a célértékek elérési aránya is csökkent. Az ACS miatt kezeltek kórházi elbocsájtásakor laborbeutaló adása a következő vizsgálat előtti vérvételre és a fix időpontra való visszahívás, valamint az ezetimib felírhatóságára fordított nagyobb figyelem, illetve a családorvosok fokozottabb bevonása segíthet a lipidcsökkentő kezelés minőségének javításában. Figyelembe véve a Friedewald- és a Martin-Hopkins-módszer szerint számított LDL-C eltéréseit, célszerű lenne a jobban elfogadott utóbbit használni, illetve még jobb lenne, ha szélesebb körben valósulna meg a direkt LDL-meghatározása és biztosítói támogatása.  Kulcsszavak: akut koronáriaszindróma, COVID-19-járvány, LDL-koleszterin- célérték elérés, Friedewald-képlet