A kamrai tachycardia (VT) a hirtelen szívhalál egyik leggyakoribb oka, amely mögött leggyakrabban a szívizomzat iszkémiás hegesedése áll. Kezelési stratégia alappillérei az implantálható kardioverter-defibrillátor (ICD), az antiaritmiás gyógyszerek és a katéterabláció. Míg az ICD csak a hirtelen szívhalált előzi meg, addig az antiaritmikumok hatásossága nem kielégítő és mellékhatásaik számottevők. Így a rohamosan fejlődő katéterabláció egyre előkelőbb helyet foglal el a terápiás eszköztárban. Közleményünkben a katéterabláció jelenlegi indikációiról, és az azt megalapozó evidenciákról számolunk be. Kiemeljük, hogy a mindennapi gyakorlatban mely VT-esetek referálása javasolt katéterablációra specializált centrumnak. Bemutatunk a VT kezeléséről, jellemző betegutakról készült európai és hazai statisztikákat. Ezen kívül összegyűjtjük a terület legfrissebb tudományos eredményeit, és részletesen tárgyalunk két intenzíven kutatott kérdést. Egyrészt, hogy javíthatjuk-e katéterablációval a kamrai tachycardiás betegek túlélését, másrészt, hogy mi a VT-abláció ideális időzítése.  Kulcsszavak: kamrai tachycardia, katéterabláció, koronáriabetegség