Háttér és cél - Az epidemiológiai adatok és a kezelt betegek száma alapján felmerül, hogy a magyar sclerosis multiplexes (SM) betegek alacsonyabb számban, illetve kisebb arányban kapnak betegségmódosító kezelést (DMT), mint egyes környező országok SMbetegei. Ennek okát próbáltuk kideríteni. Módszerek - Először a betegek compliance-ét elemeztük a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) anonimizált adatbázisa alapján. A NEAK vénybejelentési adatait 2014. július 1. és 2021. február 28. közötti időszakra vonatkozóan vizsgálva öszszesen 5441 beteg került be az elemzésbe. A vizsgálat másik részében az SM-betegek betegútjának kvantitatív és kvalitatív felmérését végeztük. Eredmények - A vizsgálatok szerint a magyar SM-betegek compliance-e a nemzetközi SM-terápiás adatokhoz képest is jó, az egyéb neurológiai, illetve más, például cardiovascularis betegségekéhez képest pedig kiemelkedő. Nem mondható ez el a betegek megkérdezése alapján történt betegútelemzés eredményéről. A betegek jelezték, hogy gyakran nehezen férnek hozzá az állami egészségügyi ellátáshoz. Betegútjukat követve kiderült, hogy 3-5 orvosnál (háziorvos, különböző szakorvosok) kellett megjelenniük a diagnózis megszületéséig. Az SM-centrumokról viszont pozitív visszajelzést adtak. Bíznak a gondozó orvosaikban, empatikusnak találják őket, amellett, hogy több időt igényelnének az életmódra vonatkozó kérdések megbeszélésére. Következtetés - Egyes környező országokkal összehasonlítva Magyarországon alacsonyabb a kezelt SM-betegek aránya, ami, mivel a betegek compliance-e megfelelő, a hazai betegútproblémára hívja fel a figyelmet. Az orvoskollégák továbbképzése az SM-specialista neurológusoknak is feladata. Ahogyan a stroke leggyakoribb tüneteit sikerült bevezetni a közgondolkodásba, cél lehet ugyanez az SM-mel kapcsolatban is.  Kulcsszavak: sclerosis multiplex, betegségmódosító kezelés, adatbázis, betegút, compliance, adherencia, perzisztencia, Magyarország