Bevezetés: A gyógyszer-nagykereskedők számára egyes hatóanyagokból készletezési kötelezettséget előíró, a stratégiai gyógyszerlista kiadásáról szóló 16/2024. (III. 11.) BM rendelet hatását a gyógyszerhiányok kezelésében eddig nem vizsgálták. Célkitűzés: Kutatásunk célja, hogy ennek az új szakpolitikai beavatkozásnak a megfelelőségét a gyógyszerhiányok elkerülése szempontjából értékeljük, részben kvantitatív módszereket alkalmazva. Módszer: A stratégiai gyógyszerlistán szereplő hatóanyagokat összevetettük az annak megjelenését megelőző 12 naptári hónapban hiánnyal érintett készítmények hatóanyagaival. A teljes érintett hatóanyagkörben megvizsgáltuk azok közfinanszírozott forgalmát, a hiány fennállásának időtartamát, illetve adatokat gyűjtöttünk a hatóanyagok esetén lezajlott áremelkedésekről, helyettesítő készítmények megjelenéséről. Eredmények: A vizsgált időszakban az "Összes termékhiány" listán 605 hatóanyagot azonosítottunk, míg a stratégiai gyógyszerhatóanyagok listáján 312 hatóanyag szerepel; 190 hatóanyag mindkét listán szerepelt (415 hatóanyag csak az előbbi, 99 hatóanyag csak az utóbbi listán). A hiány fennállásának medián-időtartama a készítmények körében 10, illetve 11 hónap volt. Az "Összes termékhiány" listán és a stratégiai gyógyszerhatóanyagok listáján egyaránt szereplő elemek 17,4%-a esetén történt helyettesítő készítmény engedélyezése, 5,3% esetén került sor áremelésre, illetve 7,4% esetén történt kontingensengedély kibocsátása. Megbeszélés: A hazánkban bevezetett stratégiai gyógyszerlista jelentette készletezési kötelezettség európai összevetésben nem tekinthető egyedülálló szakpolitikai beavatkozásnak. Más tagállamok ugyanakkor egyidejűleg több eszközt (a készletezési kötelezettség mellett például adminisztrációs, árképzési könnyítéseket, érdekegyeztetési fórumokat) alkalmaznak a gyógyszerhiányok megelőzésére vagy kezelésére. Következtetés: A stratégiai gyógyszerlista a készítmények korlátozott körében képes lehet a rövid távú hiányjelenségek előfordulásának mérséklésére. Megfelelő önszabályozási mechanizmusok nélkül a készítmények széles körét érintő, illetve a hosszabb távon fennálló hiányok kezelésére további beavatkozások lehetnek szükségesek.  Kulcsszavak: gyógyszerpolitika, gyógyszerekhez való hozzáférés, stratégiai készlet