Háttér: Ismert a posttrombotikus szindróma és az ambuláns vénás hipertónia összefüggése, azonban keveset tudunk a trombózison átesett alsó végtagi vénák tényleges áramlási zavarairól. Ez különösen azokat a poszttrombotikus pácienseket érinti, akiknél a trombus rekanalizálódott, de a vénás tünetek továbbra is fennállnak. Újabb adatok nyerése céljából az áramlás numerikus modellezését végeztük számítástechnikai szoftver segítségével. Ez betekintést nyújt az áramlás biomechanikájába, ugyanis postthrombotikus betegeken invazív vizsgálatokat etikai okokból nem tudtunk elvégezni. Módszerek: Az áramlást olyan folyadék mechanikai szotfver (COMSOL Multiphysics) segítségével vizsgáltuk, amelyik két szemielasztikus billentyűs v. popliteát szimulál. Ezek a billentyűk vagy nagyon rugalmasak voltak, mint az egészséges vénabillentyűk, vagy merevebbek tehát hasonlítottak a posttrombotikus billentyűkre. A vizsgált billentyűk Young-modulusa, vagyis az anyag merevségét leíró paraméter: 2e5 Pa, 4e5 Pa, 1.2e6 Pa és 2e6 Pa (rugalmasabbtól merevebbig rendezve) volt. Ezeken a modelleken az áramlási jellemzőket, a nyomásokat és az áramlási sebességet értékeltük. Eredmények: Megállapítottuk, hogy a kevésbé rugalmas billentyűkkel rendelkező modelleken az áramlási rétegek jobban szétváltak. Ezenkívül minél merevebbek a billentyűk annál nagyobb a billentyűk alatti nyomás, míg az áramlási sebesség a billentyűk tartományában nagyobb. Modellünk azt sugallja, hogy a kevésbé rugalmas véna billentyűk magas nyomást okoznak. Ezenkívül az ilyen billentyűk eltérő sebességű áramlási rétegeket és refluxot váltanak ki (ami ismételt trombózist provokálhat). Úgy tűnik, hogy ezek a hatások a posttrombotikus szindróma körülményei között nem feltétlenül társulnak a gravitációhoz vagy az elzáródáshoz, ahogy azt általában gondolják. Ezek az áramlási zavarok inkább a viszkózus folyadék (vér) és a félrugalmas akadály (billentyű) közötti fizikai interakciókból fakadhatnak, és ezeknek a zavaroknak a mértéke az akadály merevségétől függ. Ilyen áramlási zavarok akkor is megfigyelhetők, ha az ér nyitott, és a billentyűk - a fokozott merevségtől eltekintve - épek. Következtetés: Matematikai modellezésünk új betekintést nyújt a posttrombotikus szindróma patofiziológiájába. Nyilvánvalóan további kutatásra van szükség, úgy tűnik azonban, hogy a vénabillentyűk csökkent rugalmassága is hozzájárul ehhez a betegséghez, még teljesen rekanalizált és reflux mentes esetekben is.  Kulcsszavak: posttrombotikus szindroma, véna billentyű, vénás áramlás, számítógépes modellezés