Bevezetés: Kutatásunk célja a gravidák által végzett testmozgás megismerése, valamint az azt befolyásoló szociodemográfiai faktorok, reziliencia szint és a lakóhely közeli szolgáltatások, rekreációs lehetőségek elérhetősége közti kapcsolat feltárása volt. Módszerek: Kvantitatív, keresztmetszeti kutatásunkat egyszeri, nem véletlenszerű, szakértői mintavétel révén 18-40 életévükben lévő gravidák körében végeztük, akik várandósgondozásban részesültek, és alacsony rizikóbesorolásba tartoztak (n=122). Saját szerkesztésű, illetve NEWS Y, 10 tételes CD-RISC standard kérdő-ívekkel online platformon gyűjtött adatainkat Microsoft Excel és SPSS 22.0 verziójával dolgoztuk fel. A változók közti kapcsolat vizsgálatához khi négyzet próbát, t-próbát, egyutas varinacianalízist alkalmaztunk (p<0,05). Eredmények: A magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők, a szellemi munkát végzők, a városban lakók jellemzőbben többen vettek részt rendszeresen várandós tornán (p<0,05). A válaszadók családi állapota, életkora nem határozta meg a várandós tornán való megjelenést (p>0,05). A heti szinten végzett rendszeres testmozgás gyakoriságát nem befolyásolták az előbbiekben is vizsgált demográfiai változók (p>0,05), kivéve az életkor (p<0,05). A reziliencia szint átlagértéke nem különbözött jelentősen az alapján, hogy valaki végzett vagy nem végzett rendszeresen fizikai aktivitást (p>0,05). Az épített környezeten belül a szolgáltatások (p<0,05), a szabadidős / sportolási lehetőségek (p<0,05) gyalog történő közelebbi elérhetőségének átlagértékei magasabb voltak a rendszeres fizikai aktivitást végzők körében. Következtetések: A fizikai aktivitás területén belül többcsatornás (szakemberek, közösségi média, család) tanácsadására van szükség, illetve a mozgás széleskörű előnyeinek egyénre szabott ismertetésére is fontos figyelni, ami segítség lehet a mozgás iránti motiváció fenntartásában / felkeltésében és cselekvés támogatásában.  Kulcsszavak: várandósság, mozgás, épített környezet, reziliencia szint