Az újszülöttkori kihűlés jelentősége és kísérletes modellezése / Fekete Kata [et al.]
Bibliogr.: p. 118. - Abstr. hun., eng.
In: Egészség-akadémia. - ISSN 2061-2850, eISSN 2063-8140. - 2022. 13. évf. 3-4. sz., p. 113-118. : ill.
Bevezetés: Az újszülöttek, különösképpen a koraszülöttek számára komoly fenyegetést jelent a születés utáni testhőmérséklet-csökkenés (hipotermia) kialakulása, mert megfelelő külső beavatkozás nélkül nem képesek a maghőmérsékletük stabil fenntartására. Hőszabályozási mechanizmusaik a felnőttekéhez hasonlóan komplexek, hozzájuk viszonyítva azonban ezen mechanizmusok összessége még éretlennek tekinthető. Az újszülöttek maghőmérsékletének fenntartásában elsősorban a barna zsírszövet aktivitása játszik szerepet, amely aktivációjakor hőt termel (termogenezis) és fokozza az anyagcserét. A barna zsírszövet mint termogén szövet, hideghatásra a szimpatikus idegrendszer által aktiválódik, a hőtermelés a benne található UCP1 (uncoupling protein-1) működése által jön létre. Célkitűzés: Kutatásunk célja egy olyan, korábban még nem alkalmazott állatmodell kialakítása volt, amely a lehető legpontosabban megfeleltethető emberekben az érett újszülött és koraszülött állapotoknak, abból a célból, hogy vizsgálni tudjuk a születés utáni hipotermia kialakulásának mechanizmusait. Módszerek és eredmények: Azt találtuk, hogy a vizsgálatok elvégzéséhez legcélravezetőbb módszer 2 és 7 napos újszülött patkányok hidegben (18 °C), illetve termoneutrális (33 °C) környezetben tartása és testhőmérsékleti változásaik mérése FLIR C3 hőkamerával és termoelem termometriával 120 percen keresztül. A vizsgálatok során lehetőség nyílik nem csak a maghőmérséklet, hanem - az interszkapuláris régió hőmérsékletének mérése révén - a barna zsírszövet aktivitásának meghatározására is. Ezen felül a barna zsírszövet farmakológiai aktiválásának ((33-agonistával) esetleges védő szerepére is fényt deríthetünk. Molekuláris biológiai módszerekkel pedig a hipotermiára való fokozott hajlam kialakulásában szerepet játszó fehérjék expresszióját vizsgálhatjuk. Következtetések: A patkánymodell kifejlesztése és az újszülöttkori hipotermia mechanizmusainak felfedezése hozzájárulhat az újszülöttek termofiziológiájának jobb megértéséhez, perspektívaként pedig nagyban elősegítheti a gyermekek megfelelő egészségügyi ellátását közvetlenül a megszületést követő időszakban. Kulcsszavak: barna zsírszövet, újszülött, hipotermia, hőszabályozás, termofiziológia