Háttér és cél - A poststroke afázia súlyos sága számos demográfiai, laesiospecifikus és klinikai faktorral összefüggést mutathat, az eredmények azonban az egyes faktorok jelentőségét tekintve ellentmondóak. A jelen kutatás célja a demográfiai és klinikai fakto rok afáziasúlyosságra, valamint a receptív és az expresszív nyelvi képességekre gyakorolt hatásának vizsgálata volt magyar anyanyelvű mintán. Módszerek - A kutatásban 94, többségében egyoldali, bal féltekei stroke (87,88%) utáni afáziát mutató személy vett részt. Többszö rös stepwise lineáris regresszió segítségével vizsgáltuk a lehetséges prediktorok - nem, életkor, iskolázottság, az agyi történés óta el telt idő, etiológia, lokalizáció, kisérbetegségek következtében kialakuló patológiás agyi elvál tozások és egyéb neurogén kommunikációs zavarok/nyelészavarok társulása - és a nyelvi kimenet közötti kapcsolatot. Kimeneti válto zóként a Magyar Afázia Szűrőtesztben elért összpontszámot, a szűrőteszt receptív nyelvi mutatóját és a szűrőteszt expresszív nyelvi mutatóját emeltük a regressziós modellbe. Eredmények - Mintánkban az alacsony iskolai végzettség, a patológiás elválto zások (fehérállományi hipodenzitások/ hiperintenzitások és subcorticalis lacunaris laesiók) megjelenése és a beszédapraxia társulása súlyosabb afáziával, a patológiás elváltozások és a beszédapraxia társulása alacsonyabb expresszív nyelvi teljesítmény nyel járt együtt. Az iskolai végzettség, a patológiás elváltozások megjelenése és a nem a receptív nyelvi teljesítményt jósolta be (mindhárom modell esetén p < 0,05). Következtetés - A patológiás elváltozások és a beszédapraxia társulása, az iskolázott ság és a nem hatással lehet a nyelvi kimenet re poststroke afázia esetén. Eredményein ket a nemzetközi szakirodalom tükrében részletesen tárgyaljuk.  Kulcsszavak: stroke, afáziasúlyosság, Magyar Afázia Szűrőteszt, kisérbetegség, felépülés