Háttér és cél - Az MRI First! projekt keretén belül 2020. január 1-jétől ictalis neurológiai góctünettel jelentkező betegek esetében elsődleges modalitásként MRI-vizsgálatot végzünk. Célunk a klinikai tüneteket magyarázó eltérések kimutatása, a további potenciális kezeléshez minél pontosabb adatok közlése a parenchyma állapotáról, a perfúziós és vascularis viszonyokról. Módszerek - A vizsgálatokat 1,5 Tesla Philips Ingenia MR-készüléken végeztük. Vizsgálati protokollként a koponyáról axialis FLAIR, DWI és ADC, T2 FFE /SWI, kontrasztanyagos perfúziós sorozat, valamint a nyaki és intracranialis erekről bolus 3D MRAszekvenciák készültek. 2020. január és 2021. május között összesen 415 stroke vagy TIA iránydiagnózissal referált beteget vizsgáltunk. Közülük 179 beteg 4,5 órán belüli, 136 beteg 4,5 órán túli, 100 beteg ébredési tünetkezdettel került felvételre. Eredmények - A 4,5 órán belüli csoportban 81 betegnél igazolódott friss ischaemiás laesio, és 48 beteg részesült reperfúziós kezelésben. Az ébredési stroke csoportban 64 betegnél találtunk akut ischaemiát, közülük 10 beteg részesült reperfúziós kezelésben. 4,5 órán túl 64 betegnél igazolódott friss ischaemia, közülük 12 betegnél indult reperfúziós kezelés. Összesen 117 betegnél igazolódott alternatív diagnózis, stroke-ot utánzó állapot, aminek ismeretében a felesleges rtPA-kezelés elkerülhető volt. Következtetés - Az irodalomban ismert és elfogadott, hogy az MR-vizsgálat pontos és nagy mennyiségű információt szolgáltat az agyi folyamatokról. Ennek ellenére világszerte csak néhány centrum foglalkozik akut stroke MR-rel. Munkánkat azzal a céllal végezzük, hogy adatot szerezzünk arról, mely betegcsoportoknak leghasznosabb az akut MR-diagnosztika.  Kulcsszavak: MR, MR-diffúzió, MRperfúzió, MR-angiográfia, thrombolysis, thrombectomia, stroke