Háttér és cél - Noha a rumináció és a szkizotip vonások transzdiagnosztikus jelenségnek tekinthetőek, és egészséges populáción belül is előfordulhatnak, viszonylag kevés kutatás foglalkozott a téma vizsgálatával klinikai és mentális betegséggel nem rendelkező csoport együttes bevonásával. A jelen vizsgálat célja, hogy mentális betegséggel élő és egészséges személyeket összehasonlítva, transzdiagnosztikus megközelítéssel világítsa meg a szkizotip vonások és a rumináció kapcsolatát. Módszerek - Pszichotikus zavarral élőket (paranoid szkizofrénia, hebefrénia, szkizo affektív zavar stb.) (n = 30), valamint mentális betegséggel nem diagnosztizált kontrollszemélyeket (n = 67) toboroztunk. A rumináció és a szkizotip vonások összefüggéseit önbe számolós kérdőíves módszerrel vizsgáltuk, keresztmetszeti elrendezéssel. A szkizotip vonások mérésére az Oxford Liverpool Inventory, a rumináció szintjének meghatá rozására a Ruminatív Válaszstílus Kérdőív szolgált. Eredmények - A vizsgálat eredményei szerint a szkizotip tünetek (ß = 0,575; p < 0,001), azon belül is a kognitív dezorganizáltság (ß = 0,459; p < 0,001) és a szokatlan élmé nyek (ß = 0,221; p = 0,029) szignifikánsan magyarázták a rumináció mértékét. Következtetés - Felvethető, hogy a rumináció és a szkizotip vonások közötti össze függés hátterében a kognitív gátló funkciók csökkent működése áll.  Kulcsszavak: szkizotípia, rumináció, szkizofrénia, perszeveratív kogníció, kényszergondolatok