Háttér és cél - Az obstruktív alvási apnoe szindróma (OSAS) az ismétlődő ébredések és/vagy a krónikus intermittáló hypoxia miatt nappali álmosságot, hangulatváltozásokat és különböző kognitív területek működési zava rát okozhatja. Az OSAS által leginkább érintett kognitív területekre és annak mecha nizmusára vonatkozóan különböző lehető ségeket javasoltak. A különböző vizsgálatok eredményeit azonban nehéz összehasonlítani, mivel a vizsgálati csoportokba különböző súlyosságú betegséggel küzdő egyéneket vontak be. Jelen tanulmányban az volt a cé lunk, hogy meghatározzuk az OSAS súlyos sága és a kognitív funkciók közötti összefüggést, megvizsgáljuk a folyamatos pozitív légúti nyomás (CPAP) titráló kezelés hatását a kognitív funkciókra, valamint e változások és az elektrofiziológiai potenciál közötti kapcsolatot. Módszerek - A vizsgálatban négy csoportban egyszerű horkoló, valamint enyhe, közepes és súlyos OSAS-ban szenvedő betegek vettek részt. A kezelés előtti értékelések során verbális folyékonyságot, vizuospatialis memóriát, figyelmet, végrehajtó funkciókat, nyelvi képességeket teszteltek, és az eseményhez kötött potenciál elektrofiziológiai vizsgálatait végezték el. Ugyanezeket az eljárásokat négy hónapnyi CPAP terápia után újra elvégezték. Eredmények - A hosszú távú emlékezet pontszámai és a teljes szófolyamatossági pontszámok alacsonyak voltak a közepesen súlyos és súlyos betegségben szenvedők csoportjaiban az egyszerű horkolásban szenvedő betegekhez képest (p: 0,04, illetve p: 0,03). Az információfeldolgozási idő hosszabb volt a súlyos betegségben szenvedő betegeknél az egyszerű horkolásban szenvedő betegekhez képest (p: 0,02). Az eseményhez kapcsolódó potenciálokhoz (ERP) kapcsoló dó P200 és N100 latenciák szignifikánsan különböztek a csoportok között (p: 0,004, illetve p: 0,008). A CPAP kezelést követően szignifikáns különbségeket találtunk az N100 amplitúdóban és latenciában, valamint az absztrakció kivé telével minden kognitív területen. Ezenkívül az N100 amplitúdó és latencia változásának aránya, valamint a figyelem és a memória képességek változása korrelált egymással (r: 0,72, p: 0,02; r: 0,57, p: 0,03). Következtetés - A jelen kutatásban a betegség súlyossága negatívan befolyásolta a hosszú távú logikai memóriát, a fenntartott figyelmet és a verbális folyékonyságot. Ezen túlmenően a CPAP kezeléssel szignifikáns javulást észleltek valamennyi kognitív területen. Vizsgálatunk eredményei alátámasztják, hogy az N100 potenciál változásai olyan biomarkerként használhatók, amely a kezelés után a kognitív funkciók helyreállításának nyomon követésére használható.  Kulcsszavak: eseményhez kapcsolódó potenciálok, fenntartott figyelem, verbális memória, absztrakció, verbális folyékonyság