Bevezetés: A szív-érrendszeri betegségek világszerte mindkét nem esetében vezető halálokok, köztük a leggyakoribb az ischaemiás szívbetegség. Az egészségügyi információk megszerzési, értelmezési, felhasználási készségeinek gyűjtőfogalma az egészségértés, mely a prevenció több szintjén előre jelezheti az egészségi állapotot, valamint a cardiovascularis mortalitást. Célkitűzés: Kutatásunk célja az egészségértés szintjének és pszichodemográfiai összefüggéseinek vizsgálata volt ischaemiás szívbetegekben. Módszer: Keresztmetszeti, kérdőíves vizsgálatunkban magyar ischaemiás szívbetegek mintáján (n = 78) mértük az egészségértést, emellett az ezzel összefüggő életmódbeli és pszichés jellemzőket. Mérőeszközök: Brief Health Literacy Screening (BHLS), Short Test of Functional Health Literacy for Adults (S-TOFHLA), Heart Disease Knowledge Questionnaire; Rövidített Vitális Kimerültség Kérdőív, Brief Illness Perception Questionnaire, Medication Adherence Report Scale, egészség-magatartás és szubjektív egészségi állapot saját kérdéssorral. Eredmények: Egyik egészségértés teszten sem különbözött szignifikánsan a betegek pontszáma a standard értékektől. Az S-TOFHLA teszten a kitöltők mindössze 6,4%-ának volt nem megfelelő az eredménye, a BHLS tesztnél a 3,8%-uknak. A funkcionális egészségértést az életkor és a vitális kimerültség jelezte előre szignifikánsan (F(72) = 3,94), önállóan csak az utóbbi. A betegségismeret varianciájának 25,7%-át magyarázta az életkort, az iskolai végzettséget és a funkcionális egészségértést tartalmazó regressziós modell (F(74) = 8,18), önállóan az utóbbi kettő jelezte előre. Az önbevallásos egészségértés varianciájának 41,2%-át magyarázta az életkort, az iskolai végzettséget, a vitális kimerültséget, a betegségismeretet és a rizikóviselkedést tartalmazó regressziós modell, amelyben szignifikáns, független előrejelző volt az iskolai végzettség és a vitális kimerültség. A különböző egészségértés-típusok hatását az egészségügyi kimeneti változókra további regressziós modellekkel teszteltük: a betegségreprezentáció varianciájának 29,8%-át magyarázták együttesen (F(3) = 9,321), önálló előrejelzője azonban csak a BHLS teszt volt. Következtetés: Az egészségértés ismert meghatározói mellett rámutattunk a vitális kimerültség szerepére, továbbá az egészségértés és a betegségismeret, valamint a betegségreprezentáció szoros összefüggéseire. A jövőbeli betegedukációk tervezésekor fontosnak tartjuk az egészségértésszint mérését és figyelembevételét.  Kulcsszavak: egészségértés, egészségműveltség, betegségreprezentáció, ischaemiás szívbetegség