Már az EMPA-REG Outcome vizsgálatban látszott, hogy az empagliflozinkezelés mellett a cardiovascularis (10,5% vs. 12,1%) és a renalis (1,7% vs. 3,1%) kimenetel is jobb volt a placebóval szemben. Az empagliflozinnak a kedvező hatásai konzisztensek voltak a KDIGO kockázati kategóriáiban. Az egyéb SGLT-2-gátlókkal végzett CVOT-vizsgálatok is ígéretes renoprotektív eredményekkel zárultak. Ezek is az SGLT-2-gátlás kedvező hatását mutatták renalis kimenetelekre 2TDM-betegeknél, függetlenül a vesefunkciótól vagy a glykaemiás státusztól. Az SGLT-2-gátlókkal dedikált renalis végpontú klinikai vizsgálatokat is szerveztek. Ezek a vizsgálatok megerősítették az SGLT-2-gátlók nefroprotektív hatását. Az EMPA-KIDNEY vizsgálatban a krónikus vesebetegségben szenvedő betegek széles körében, akiknél fennállt a betegség progressziójának kockázata, az empagliflozinterápia a vesebetegség progressziójának vagy a szív- és érrendszeri okok miatti halálozásnak az alacsonyabb kockázatát eredményezte, mint a placebo. Ez a vizsgálat abban is különbözik - előnyére - a többi vizsgálattól, hogy olyan krónikus vesebetegeket vontak be, akik a korábbi SGLT-2-gátló vizsgálatokban alulreprezentáltak voltak. Bizonyította, hogy az empagliflozin 20 ml/perc/1,73 m2 vesefunkcióig biztonsággal alkalmazható.  Kulcsszavak: SGLT-2-gátló, empagliflozin, renalis, nefroprotektív