A colondiverticulosis igen elterjedt, elsősorban időseket érintő állapot. Az esetek nagy részében tünetmentes. A diverticulosis megjelenési formái sokfélék, az enyhe irritábilis bél szindrómára emlékeztető klinikai képtől a súlyos, életet veszélyeztető szövődményes diverticulitisig. A diverticulosis rizikófaktorai sokban hasonlítanak a cardiovascularis betegségek kockázati tényezőire, de a genetikának is van szerepe a betegség kialakulásában. A diverticulitis bekövetkeztében is genetikai faktorok, életmódi tényezők és bizonyos gyógyszerek játszanak szerepet. Az akut diverticulitis diagnosztikájában fontosak a gyulladásos laborparaméterek és a képalkotó vizsgálatok, elsősorban a komputertomográfia (CT) és az ultrahang (UH). A kezelés a klinikai képtől függ, megfelelő körülmények között a szövődménymentes betegeket háziorvos is kezelheti. Az azonnali antibiotikum-adás nem mindig indokolt, de szepszis tünetei esetén vagy rossz immunitású, idős, polimorbid betegnél széles spektrumú antibiotikumkombináció adása szükséges. A szövődményes diverticulitis kezelése kórházi, gyakran sebészi feladat. Elektív műtét csak jól megválogatott esetekben - krónikus szö vődmények vagy romló életminőség ese tén - jön szóba. A diverticulumból ere dő vérzés diagnosztikája és kolonoszkópos vagy embolizációs ellátása ugyancsak kórházi feladat. A diverticulosis és különböző megjelenési formáinak megelőzésében, felismerésében, szekunder prevenciójában és adott esetben gyógyításában sok feladat hárul a háziorvosra.  Kulcsszavak: diverticulosis, diverticulitis, SUDD, SCAD, diverticularis vérzés, háziorvos