Célkitűzés: A szakmai anyagok tudományos megítélése lektori kompetencia, a tevékenység értékelése azonban jelenleg szabályozatlan. A szerző célja annak az általános tévhitnek az eloszlatása volt, miszerint a lektorálás amolyan látszattevékenység, csupán az intézményi akkreditáció szükséges velejárója. A vizsgálat módszere: Az empirikus kutatáshoz leíró statisztikai megközelítésben a strukturált interjú módszerét választotta. Az adatgyűjtés telefonon keresztül történt, a lektori díj megállapítását a kiadók és a fordítóirodák díjazási nómenklatúrája képezte. A vizsgálat eszköze egy írásbeli és egy projektfeladatlap volt. Eredmények: A lektorálás szerkesztés nélkül 0,8 forint/karakter szorzóval 106 658,4 forint, 1,0 Ft/ karakter szorzóval 133 323 forint. Ezek az összegek mindenképpen elgondolkodtatók a jelenleg felajánlott 10 000 forinttal szemben. Következtetések: A szerző értekezésével kívánja felhívni a figyelmet arra, hogy a tudományos szakmai lektorálás valamennyi intézmény akkreditációjának alapja, a lektorálási folyamatnak meg kell felelnie a legszigorúbb szakmai irányelveknek, minőségügyi előírásoknak, ami a lektori munka megfelelő értéken történő kezelését involválja.  Kulcsszavak: lektor, korrektúra, nyelvi lektorálás, szakmai lektorálás