Bevezetés: A kis születési súly és a koraszülés hazánkban, valamint globálisan is népegészségügyi probléma, jelentőségük a perinatalis morbiditási és mortalitási ráta emelésében van. Az elmúlt évtizedben e jelenségek magyarországi prevalenciája 8% és 9% között stagnált. Számos kóroki, illetve rizikótényezőt ismerünk, amelyek összefüggésbe hozhatóak a koraszüléssel. Célkitűzés: A kis születési súly és a koraszülés gyakoriságának, és a koraszülés egyes kockázati tényezőinek elemzése. Módszer: A tanulmány alanyait a Vas Vármegyei Markusovszky Egyetemi Oktatókórházban 2020. január 1. és 2021. december 31. között szült nők (n=3571) és újszülöttjeik (n=3667) képezték. Az adatgyűjtés a következő változókra terjedt ki: szüléskor betöltött terhességi hét, születési súly, koraszülés oka, előzetes spontán és művi vetélések, császármetszések száma, korábbi szülések száma, időpontja. A rizikófaktorok (spontán és művi vetélés, primiparitás, előzetes koraszülés és előzetes császármetszés) elemzésekor a koraszülések, illetve a spontán koraszülések alkották az esetcsoportot, a 37. betöltött hét után szülők képezték a kontrollcsoportot. Eredmények: A kétéves időszakban az újszülöttek 8,0%-a jött világra kis súllyal, a koraszülés gyakorisága 8,3% volt. A kockázati tényezők és a koraszülés kapcsolatát vizsgálva szignifikáns kapcsolat a primiparitás (OR= 1,44; 95% CI: 1,13-1,84) és az előzetes koraszülés (OR= 3,58; 95% CI: 2,44-5,25) esetében mutatkozott. A spontán koraszülés esélyét szintén a primiparitás és az előzetes koraszülés növelte szignifikánsan (OR= 1,43; 95% CI: 1,08-1,90; OR= 4,60; 95% CI: 3,06-6,90). Következtetések: A kis születési súly és a koraszülés előfordulása lényegesen nem tért el az országos átlagtól. Legerősebb rizikófaktoroknak a primiparitás és az előzetes koraszülés bizonyultak.  Kulcsszavak: kis születési súly, koraszülés, kockázati tényezők