A hipertónia hazánkban népbetegségnek számít, a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint, míg 1999-ben a háziorvosok 1 608 202 felnőtt hipertóniás beteget jelentettek, addig ez a szám 2021-re majdnem megduplázódott (3 159 520). Jól ismert, hogy a magasvérnyomás a kardiovaszkuláris betegségek egyik legkifejezettebb kockázati tényezője. A kardiovaszkuláris (KV) betegségek pedig a vezető haláloki tényezők és jelentős szerepet játszanak a korai (65 éves kor előtt) halálozásért is (nők 24%, férfiak 32%). A hipertónia a második legnagyobb veszteséget eredményező KV kockázati tényező, amely a felnőtt lakosság egészségveszteségének ötödét eredményezi, 2010-ben mintegy 700 milliárd forintnyi plusz kiadást generálva. A legfrissebb adatok szerint a hipertónia gyakorisága világszerte kétszeresére nőtt az elmúlt 30 évben, a magasvérnyomással élők száma meghaladja az 1,2 milliárd főt. Az előrejelzések szerint ez a szám három év múlva mintegy 300 millióval gyarapodik, miközben a hipertónia évente 10 millió beteg haláláért tehető felelőssé.