A szubjektív jóllét vizsgálatokat az elmúlt 25 évben a gyermekekre is kiterjesztették, amelyek eredményei a társadalmak minőségére vonatkozó külön indikátorrá váltak (Dinisman - Ben-Arieh 2016, Róbert et al. 2020). A gyermekek szubjektív jóllétének megismerése azért is kiemelkedően fontos, mert általános közérzetük kihat a testi és lelki egészségükre, fejlődésükre. Dinisman és Ben-Arieh (2016) azt is kiemeli, hogy a gyermekek szubjektív jóllétének tanulmányozása összhangban van az ENSZ Gyermekjogi Egyezményével, és eszközként szolgál a gyermekek hangjának felerősítésére. A tanulmány a 2016-os Mikrocenzus adatain vizsgálja, hogy a magyar 15-17 éves gyermekek szabadidő-eltöltése milyen kapcsolatban áll a szubjektív jóllétükkel. Emellett külön figyelmet fordít arra, hogy a szabadidős tevékenységekhez való hozzáférésben tapasztalhatók-e különbségek a gyermekek egyes szociodemográfiai jellemzői mentén, ezáltal befolyásolva a szubjektív jóllétüket.  Kulcsszavak: szabadidős tevékenységek, szubjektív jóllét, élettel való elégedettség