Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=163117
MOB:2024/2
Szerzők:Muk Balázs; Pilecky Dávid; Bánfi-Bacsárdi Fanni; Füzesi Tamás; Gergely G. Tamás; Komáromi Anna; Papp Emese; Szőnyi Mihály Dániel; Forrai Zsolt; Kazay Ádám; Solymossi Balázs; Vámos Máté; Andréka Péter; Piróth Zsolt; Nyolczas Noémi
Tárgyszavak:KRÓNIKUS SZÍVELÉGTELENSÉG; GYÓGYSZERES TERÁPIA
Folyóirat:Orvosi Hetilap - 2024. 165. évf. 18. sz.
[https://akjournals.com/view/journals/650/650-overview.xml ]


  A csökkent ejekciós frakciójú szívelégtelenség gyógyszeres kezelésének változása és a prognózisra gyakorolt hatása a hazai gyakorlatban / Muk Balázs [et al.]
  Bibliogr.: p. 708-710. - Abstr. hun., eng. - DOI: https://doi.org/10.1556/650.2024.33045
  In: Orvosi Hetilap. - ISSN 0030-6002, eISSN 1788-6120. - 2024. 165. évf. 18. sz., p. 698-710. : ill.


Bevezetés: Az ESC 2021-es Szívelégtelenség Irányelve egyértelmű útmutatást ad a csökkent ejekciós frakciójú szívelégtelenség gyógyszeres kezelésére. A konvencionális neurohormonális antagonista hármas terápia (TT) (RASi + ßB + MRA) a legújabb vizsgálatok eredményei alapján a minden beteg számára javasolt készítményeket illetően az SGLT2i-kkel egészült ki. Célkitűzés: Célunk volt annak felmérése a 2021-es Szívelégtelenség Irányelv tükrében, hogy a csökkent ejekciós frakciójú szívelégtelenség gyógyszeres kezelésében milyen az első vonalbeli négyes terápia (QT) (RASi + ßB + MRA + SGLT2i) alkalmazási aránya, és a terápia milyen hatást gyakorol a prognózisra. Módszer: Intézetünk Szívelégtelenség Részlegén 2021. 04. 01. és 2023. 12. 31. között szívelégtelenség miatt hospitalizált, konszekutív csökkent ejekciós frakciójú szívelégtelenségben szenvedő betegcsoport retrospektív adatelemzését végeztük. A betegeket a 2021-es Szívelégtelenségi Irányelv publikálása előtt, illetve azt követően hospitalizált csoportba soroltuk. A gyógyszeres terápia alkalmazása közötti különbségeket Fisher-teszttel elemeztük. Az 1 éves halálozást Kaplan-Meier-féle analízissel és log-rank teszttel hasonlítottuk össze. Eredmények: A 346 fős kohorsz (férfi: 76%, kor: 61 [50-70] év, koszorúér-betegség: 46%, diabetes: 36%, pitvarfibrilláció/ flutter: 42%, LVEF: 25 [20-30]%, becsült glomerularis filtrációs ráta: 57 [45-73] ml/min/1,73 m2; NTproBNP: 4848 [2389-9307] pg/ml) nagy arányban részesült TT-ben (83%) és QT-ben (51%) elbocsátáskor. Az ESC 2021-es Szívelégtelenség Irányelvének publikálását követően az SGLT2i-k alkalmazása szignifikánsan javult (19% vs. 60%, p<0,001; az Irányelv publikálása előtt vs. után hospitalizált csoportban), így a QT-n lévők aránya is jelentősen emelkedett (19% vs. 54%, p<0,001). A TT (0% vs. 3%), illetve QT (0% vs. 2%) céldózisú alkalmazásában nem volt (p>0,05) különbség a csoportok között. A QT-t kapók 1 éves halálozása kedvezőbben alakult (12% vs. 13% vs. 32%, p<0,001; QT vs. TT vs. TT/QT alkalmazásának hiánya). Következtetések: Az ESC 2021-es Szívelégtelenség Irányelve áttörést hozott a csökkent ejekciós frakciójú szívelégtelenség gyógyszeres kezelésében. Eredményeink bizonyítják, hogy az SGLT2i-k bevezetése, a QT alkalmazása a hazai gyakorlatban is megvalósítható a szívelégtelenség miatt hospitalizált betegeknél, melyek mellett kedvezőbb prognózis figyelhető meg, mint a TT-t/QT-t nem kapó betegeknél.  Kulcsszavak: csökkent ejekciós frakciójú szívelégtelenség, gyógyszeres terápia, nátrium-glükóz-kotranszporter2-gátló, négyes terápia, prognózis