Bevezetés: Az utánpótlás területén fontos a sportolók alap és sportág-specifikus képzése és felkészítése. A felkészítés során a kondicionális képességeket mérő próbákat a labdarúgó akadémiák is rendszeresen évi 2 alkalommal mérik. Anyag és módszer: Kutatásunkban két Észak-alföldi régióban található labdarúgó akadémia sportolóit vizsgáltuk (N=160) az U14, U15, U16, U17 és 19-es korosztályokban, ahol a testalkati adottságaikat és a képességmérő próbák egy részét mutatjuk be. A felmérést 2019 tavaszán majd fél évvel később ősszel is megismételtük, arra kerestük a választ, hogy hogyan alakul az U14-19 korosztály testalkati jellemzői és főbb motorikus próbák teljesítményei fél év vonatkozásában. Igazolható-e az eredmények változása, javulása? Valamint, hogyan alakul az NBI (N=79). és NBII-es (N=81) játékosok testalkati paraméterei és a motorikus képességeinek az eredményei? A testalkati mutatók közül a testtömeg és a testmagasság értékeit elemezzük. A motorikus próbák teszteléséből a súlypontemelkedés a helyből távolugrás és az 5 méteres síkfutás eredményeit mutatjuk be. Az adatokat SPSS szoftver segítségével dolgoztuk fel, ahol átlag és szórásértéket számítottunk, az ös.szefüggések vizsgálatára páros-t tesztet használtunk. Eredmények: Az NBI és NBII-es játékosok elemzése során megállapítottuk, hogy az NBII-es labdarúgók (U14, U15, U17) jobb eredményeket produkáltak a helyből távolugrás, súlypontemelkedés, 5 m-es síkfutás próbákból, mint az NBI-es labdarúgók, viszont az U16 és az U19-es korcsoportban valamennyi mutatóban az NBI-es játékosok rendelkeztek jobb motorikus eredményekkel és az átlag testmagasságuk is nagyobb volt. Következtetések: A labdarúgók fitneszprofilálása, antropometriai jellemzőinek vizsgálata egy olyan adatbázist eredményez, amellyel ös.-szehasonlíthatók a tehetséges csoportok és lehetőséget nyújt a tehetséges fiatal labdarúgók nyomon követésében és kiválasztásában. Az eredmények igazolják, hogy egyetlen módszer sem alkalmas kizárólagosan, hogy a labdarúgó játékosok sportág-specifikus fizikai képességeinek reprezentatív értékelését objektíven elvégezhessük, mivel a labdarúgásban a sikerességhez szükséges képességek multifaktorálisak. Ugyanakkor a vizsgálatunk is megerősíti azt, hogy az antropometriai és élettani jellemzők szerepet játszanak a tehetséges fiatal játékosok holisztikus monitorozásában és a sporttehetségek kiválasztásában.  Kulcsszavak: utánpótlás nevelés, labdarúgás, motoros tesztek, antropometria