Célkitűzés: A kutatás célja volt megvizsgálni, hogy vajon van-e szignifikáns különbség a mozgásos rekreációt rendszeresen végzők és nem végzők csoportja között a testképet, az önbecsülést, a szubjektív jóllét érzetet és a stresszkezelési képességet illetően. Hipotézisek: A rendszeresen sportolók kedvezőbb testi énképpel, magasabb önbecsüléssel, pozitívabb életszemlélettel és hatékonyabb stres.szkezelési képességgel rendelkeznek. A magasabb önbecsülés együtt jár a pozitívabb életszemlélettel, a kedvezőbb testi énképpel és a hatékonyabb stresszkezeléssel. Továbbá, a pozitívabb életszemlélet együtt jár a hatékonyabb stresszkezeléssel. Anyag és módszer: Tennessee Skála, Rosenberg Önértékelési Skála (RSES-H), Életelégedettség Skála (SWLS) és Pszichológiai Immunrendszer Felmérés (PISI), illetve demográfiai adatokra és sportolási szokásokra irányuló kérdések. Az adatelemzés kétmintás T-próbával és korrelációelemzéssel történt. Szignifikáns volt az eredmény, ha p < 0,05 volt. Eredmények: A sportolók jobb testi énképpel (p = 0,01), pszichológiai immunrendszerrel (p = 0,00) és magasabb szintű szubjektív jóllét érzettel (p = 0,001) rendelkeztek. Az önbecsülés (p = 0,06) vizsgálatánál nem volt szignifikáns különbség. Összefüggés volt az önbecsülés magasabb szintje és a kedvezőbb testkép között (p = 0,004). A szubjektív jóllét és a kedvezőbb testkép (p = 0,003), a szubjektív jóllét és a stresszel való hatékonyabb megküzdés (p = 0,001), illetve a stresszel való hatékonyabb megküzdés és a kedvezőbb testkép között (p = 0,002). A magasabb szintű önértékelés és a pozitívabb életszemlélet (p = 0,746), illetve a magasabb szintű önértékelés és a pszichológiai immunrendszer fejlettsége között viszont nem volt összefüggés (p = 0,13). Következtetések: Jelen kutatás eredményei csak újabb bizonyítékai annak, hogy a rendszeres testmozgás nem csak a fizikai egészség megőrzésének szempontjából fontos, hanem a mentális és lelki egészség megőrzésében is.  Kulcsszavak: testkép, önbecsülés, pszichológiai immunrendszer, szubjektív jóllét, sport